1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1881

Baintner János Fabritius Károly Gorove István Horváth Ignácz Korponay János Lukács Móricz Molnár Aladár Morócz István Révész Imre Suhayda János Szabó Imre Szemere Miklós Tóth Kálmán Tarczy Lajos

† 1882

Asbóth Lajos Asbóth Lajos Greguss Ágost Kallós Lajos Konek Sándor Konek Sándor Vész János Ármin

† 1883

Érkövy Adolf Benkő Dániel Gyárfás István Hegedűs Candid Lajos Petzval Ottó Zsivora György

† 1884

Frankenburg Adolf Hegedűs László Lichner Pál Lugossy József Pompéry János

† 1885

Hornyik János Rózsay József

† 1886

Beöthy Leó Ipolyi Arnold Kalchbrenner Károly Korizmics László Kovács Pál Ladányi Gedeon Nyáry Albert, báró Pauler Tivadar Peregriny Elek Tárkányi Béla József Zlamál Vilmos

† 1887

Arányi Lajos Kéry (Bittner) Imre

† 1888

Balogh Kálmán Danielik János Deák Farkas Halász Géza, Dabasi Henszlmann Imre Hunfalvy János Kemény Gábor, Báró Kovács Sebestyén Endre Kriesch János Lenhossék József Paur Iván Somogyi Károly Trefort Ágoston Zsigmondy Vilmos

† 1889

Ökröss Bálint Kukuljevič-Sakcinski Iván Ney Ferencz Rómer Flóris Rónay Jáczint János Tóth Ágoston

Ladányi Gedeon

Ladányi Gedeon Hiripen, Szatmár megyében született 1824. máj. 24-én. A gymnasiumi tanfolyamot a szatmári gymnasiumban, a jogit és theologiait pedig Debreczenben végezte. Tanítói pályája végeztével 1846. évben az első gymnasiumi osztály tanítójává lett a debreczeni főiskolában. Innen egy év múlva a szalontai gymnasiumba ment, s ott mint a felsőbb osztályok tanára működött 1851-ig. Ekkor a gymnasiumok újjászervezése alkalmával a debreczeni reform. főiskolai gymnasiumba hivatott meg a történelem tanszékére. A jogakadémiában a magyar állam- és alkotmánytörténetet adta elő. 1872-ben a kolozsvári egyetemen az általános történet tanárává neveztetett ki. Első irodalmi kísérlete volt a debreczeni gymnasium 1853. évi programjában megjelent értekezése ,A görög míveltség előmozdító okairól". 1856. évben megjelent „A világtörténet főbb eseményei." Ezt követték egyes czikkek a Hazánk, Család Könyve, Prot. Népkönyvtár, Sárospataki Füzetek s a Budapesti Szemle czímű folyóiratokban és a Csokonai Albumban, mind történelmi tárgyúak. Eközben az Ó-kor történelmének újra átdolgozott II. és III. kiadásai, a Középkor I. és II. kiadásai láttak világot, s ezek mellett a Világtörténelem és a Magyar történelem tankönyvét szerkesztette az algymnasiumok számára. 1863-ban tette közzé a magyar alkotmány történetéről szóló munkáját; 1867-ben Magyarország történelmét felsőbb tanulók számára; 1868-ban a magyar alkotmány történetének második, egészen átdolgozott kiadását; 1871. évben a magyar királyság alkotmánytörténetét (I. és II. kötet); 1872. évben a magyar alkotmánytörténetnek harmadik, nagy részben rajra átdolgozott kiadásának első felét. Ugyanezen évben május 24-én az Akadémia levelező tagjává választotta. Meghalt 1886. február 4-én. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár