1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1877

Schirkhuber Móricz

† 1878

Fogarasi János, Alsóviszti Horváth Mihály Somhegyi Ferencz Szőnyi Pál Szkalniczky (Skalniczky) Antal

† 1879

Fest Vilmos Kenessey Albert Rudics József Weninger Vincze

† 1880

Haberern Jonathán

Horváth Mihály

Horváth Mihály született Szentesen, Csongrád megyében, saját följegyzése szerint 1809-bwn okt. 20-dikán, keresztlevele szerint okt. 22-dikén. Az elemi nevelést és a középtanodai oktatást Szegeden nyerte, hová szüleivel öt éves korában átköltözött. 1825-ben Váczon a növendék papok közé fölvétetvén, a philosophiát és theologiát hat éven át tanulta, s mielőtt ez utóbbi tanulmányokat bevégezte volna, a letett szigorlatok után a pesti egyetemnél a bölcsészet tudorává emeltetett. Iskolai pályáját végezvén s pappá szenteltetvén, 1831-ki november 8-án az egyházmegyei hivatalnál jegyzői tisztségbe lépett, innét egy év múlva a gyakorlati lelkészkedésre térvén, abban Dorosmán a Kis-Kunságban három, Kecskeméten kettő, Nagy-Kátán Pest megyében másfél évig mint segédpap működött. Ez évek lefolyta alatt hazáját ismerni vágyván, azt sok irányban beutazta. Utolsó segédpapi állomásáról gróf Keglevich Gábor koronaőr s kamaraelnök fia nevelésére hívatván, új hivatalában másfél évig fáradozott. Lemondván 1840-ben június elején nevelői hivataláról, Nagy-Abonyban ismét segédpapi állomást nyert, honnan egy év múlva gróf Erdődy Kajetán fiai mellé nevelőnek, innen pedig három év múlva a bécsi Theresianumba a magyar nyelv és irodalom tanárává hívatott meg. 1847-ben jun. 20-dikán hatvani plébánossá, 1848-ban a fejedelem által préposttá, és még ugyanez évben csanádi püspökké neveztetett ki. A forradalom növekedtével, Kossuthot kísérve Debreczenbe ment, és az 1849-ben máj. 2-dikán alakult minisztériumban mint vallás- és közoktatási miniszter foglalt helyet. A forradalom után menekülnie kellett, és álruhában előbb Bécsbe, majd Lipcsébe és onnan Belgiumba menekült. Brüsselben 1856. évben telepedett le. A hontalanság 18 éve alatt részint ott, részint Genfben, Párisban, majd egyik olasz városban tartózkodott; 1866. év utolsó napjaiban kapott amnestiát, a hazatérhetési engedélyt Eötvös kérvén számára, s a kérelmet a felséges királyné is legmagasabb pártfogására méltatván. Külföldön megindított nagymérvű történetírói munkásságát itthon még inkább kifejtette. A Történelmi Társulat 1867-ben megalakulván, ez Horváth Mihályt alelnökévé, majd midőn gróf Mikó Imre meghalt, 1877-ben január 4-dikén elnökévé választotta meg. E minőségében tartott emlékbeszédei a társulat közlönyében, a Századokban tétettek közzé. A király vaskai apátnak és tribuniczi püspöknek nevezte ki. Szeged városa, majd később — Deák Ferencz halála után — Budapest belvárosi kerülete küldte őt képviselőjéül az országházba. Az 1878. évben megnyitott országgyűlésre nem akart mandatumot vállalni. A m. tud. Akadémia Horváthot 1839. évben levelező, 1841-ben rendes tagjává választotta, mint ilyen 1842-ben nov. 22-dikén tartotta székfoglalóját. Az akadémiai tört. bizottság tagja lett 1854-ben, a történeti osztály elnökévé 1870-ben január 15-dikén, végre igazgató-taggá választatott 1871-ben május 17-dikén. Nagyszámú és minden mívelt ember kezén forgó munkái alább soroltatnak elő. Ezek közül a Párhuzam stb. czímű munkája a Marczibányi-féle jutalomra érdemesíttetett, de noha munkáját már 1836. évben beküldte, ez mégis csak 1846. évben jelent meg. Az ipar és kereskedés története Magyarországban a XIV. században czímű munkája nem nyert ugyan jutalmat, de dicséretre és kiadásra érdemesíttetett. Már két évvel előbb jelent meg ily czímű munkája: Az ipar és kereskedés története a három utolsó század alatt – és ez a 200 aranyból álló pályadíjat nyerte meg. Meghalt 1878-ban augusztus 19-dikén Carlsbadban, hová gyógyulást ment keresni. Önálló munkái: Koszorú, méltóságos buzini gróf Keglevich Géza halálára (Pest, 1837. – alkalmi versezet); Örömdal, méltóságos Örményi László és Keglevich Alexandra grófhölgy házassági ünnepére (Pest, 1838. – névtelenül jelent meg); Emlékbeszéd József főherczegre (Buda, 1847); Gróf Nádasdi Tamás nádor élete (Buda, 1838); Az ipar és kereskedés története Magyarországban, a XIV. század elejéig (Budán, 1842); Az ipar és kereskedés története Magyarországban a három utolsó század alatt (Budán, 1840); A magyarok története (1–4. köt. Pápán, 1842–1846); A magyarok története Európába költözésöktől mostanig (Pest, 1841., 2. kiad.: Pápa, 1843., 3. kiad.: I–II. rész. Pest, 1845); Párhuzam az Európába költözött magyar nemzet s az akkori Európa polgári és erkölcsi miveltsége között (1846); A magyarok története, az ifjuság számára (3. kiad. Pest, 1845., 4. kiad.: Bécs, 1874. Überreiter Károlynál. 1–2. füz.); A magyarok története rövid előadásban (Budapest, 1876. Franklin-társulat, 2. kiad.: Pest, 1858., 3. kiad.: Pest, 1861–62., 4. kiad.: Pest, 1868); A magyarok története. A bölcsészettanuló ifjusúg számára (Bécs, 1847); A magyarok története. Kézikönyvül a középiskolák használatára (Pest. 1867); A magyarok története, a tanuló ifjusúg számára (Pest. 9. kiad. Eggenbergernél, ilyen 9. kiadás van azonban 1869. és 1873. évben, egyik 171. másik 175. lap); Huszonöt év Magyarország történetéből, 1823–1848. (1–2. köt. Genf, 1864. Puky Miklósnál, 2. kiad.: 1–3. köt. Pest, 1868. Ráth Mórnál; megjelent német fordításban is); Magyarország függetlenségi harczának története 1848–1849. (1–3. köt. Genfben, 1865. Puky Miklósnál, 2. kiad.: Pest, 1868. – egy más második kiadás, kisebb alakban jelent meg Ráth Mórnál, éspedig az I. köt. 1871. a II–III. kötet 1872-ben. Ez utóbbi kiadás A magyar nemzet jutányos családi könyvtára czímű vállalatban foglaltatik); Brüsseli Okmánytár. Négy kötet. 1857–1859. (Az Akadémia Monumentái közt); Kisebb történeti munkái (1–4. köt. Pest, 1868. Ráthnál); Magyarország történelme. Uj dolgozat (1–6. köt. Hatvani Mihály néven. Pesten, 1860–1863. Heckenast Gusztávnál); Magyarország történelme. Az uj dolgozat második bővitett kiadása (1–8. köt. Pesten, 1871–1873); Kossuth Lajos ujabb leveleire (Bécs, 1868., 2. kiad.: 1868., németül is megjelent Dux Adolf fordításában); Williams Roger a »szabad egyház a szabad államban« elv teremtője (Bécs, 1868); Rajzok a magyar történelemből. Történeti Zsebkönyv, Hatvani Mihálytól (Pesten, 1859. Lauffer és Stolpnál), főczikke és tárgya: Utyeszenich Fráter György (Martinuzzi bíbornok) élete (a Zsebkönyv új, olcsó kiadása megjelent 1865-ben); Utyeszenich Fráter György (Martinuzzi bibornok élete) (Pest, 1872. – ez harmadik lenyomata a Zsebkönyvben foglalt dolgozatnak); A magyarok története rövid előadásban. Alsó- és középtanodák használatára, szerkesztette Vaszary Kolos (Pest, 1866); A magyarok története rövid előadásban, ugyanazon czimű munka nyomán a felső tanintézetek használatára, szerkesztett Vaszary Kolos (Pest, 1868); Zrinyi Ilona életrajza (Pest, 1869. Ráth Mórnál); A magyarok története a gymnasiumok alsóbb osztályai használatára (Budapest, 1875); A magyarok története. Kézikönyvül a polgári iskolák használatára. Második javított kiadás (Budapest, 1875); A kereszténység első százada Magyarországon (Budapest, 1878. Ráth Mórnál). 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár