1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1861

Ötvös Ágoston Kállay Ferencz Márkfy Sámuel Szemere Pál Tasner Antal Vachott Sándor

† 1862

Egyed Antal Tóth Sándor

† 1863

Beély Fidél József Sauer Ignácz Waltherr László Imre

Waltherr László Imre

Waltherr László Imre 1788. november 1-én született Tarczal mezövárosában, Zemplénben. Tanulását, atyjának, a gróf Károlyi-család nyíradonyi gazdatisztének 1795-ben történt halála után — az anyai rokonok szárnyai alatt — a tarczali nemzeti iskolában kezdette, Tokajban, majd Szegeden folytatta, s innét a törvénytudományok hallgatása végett Kassára menvén, bevégezte 1809-ben. Két évi törvénygyakorlat után, 1811-ben a Károlyiak hódmezővásárhelyi uradalmánál ügyészi írnokká neveztetett, s innen 1813-ban Pestre tétetett át a családi jószágok középponti kormányának titoknoki hivatalához. Ennek lajstromozója vala, midőn 1815-ben ügyvédi oklevelet nyert; jegyzője, midőn 1819-ben a tótmegyeri urodalom előbb ideiglenes, majd valóságos igazgatójává lett, s az maradt 1822-ig, mely évben a grófok jószágaikat a gyámi és gondviselői kezekből a magokéiba átvévén, Waltherrt a nemzetség levéltárnokává nevezték, mely hivatalában példás lelkiismeretességgel járt el 1850-ben bekövetkezett nyugalmaztatásaig, minek következésében 1851-dik év tavaszán Pestről Tarczalra tette át lakását, születéshelyén óhajtván élte alkonyát leélni. Irói munkásságát hasonló lelkiismeretesség jellemzi, mellyel másoknak a magyar történetvizsgálás, különösebben az oklevelek kiadása körüli kissé könnyelmű eljárását ellensúlyozni törekedett, s mely őt méltóvá tette, hogy az Akademiának 1832. sept. 1-én tartott nagygyűlése által levelező tagúl választassék; mint ilyen részt vett a „Magyar Tudós Társaság Zsebszótára" készítésében, valamint már korábban Kresznerics „Magyar Szótára" és Kisfaludy Károly munkáinak kibocsátása körül is volt munkás. Vegyes dolgozatai következők : 1. Felelet Edvi Illés Pál úrnak három kérdéseire, melyeket a Tudományos Gyűjtemény 1827-ik évi VII. kötetének 125. lapján „Philologiai kérdések" czíme alatt tett fel, a Karácson, Áldozó-csütörtök és Szent Mihály lova nevezetek fejtegetése. (Az 1828-ki Tudományos Gyűjtemény IX. kötetében.) 2. Felelet az egyházi kalendáriombeli kérdésre, mely a f. é. Tudományos Gyűjtemény I. kötetében foglaltatik ezen szavakkal: „Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe" stb. ezen ünnep ingatagsága okának fejtegetése. (Tudom. Gyűjt. 1829-ki folyamat. VI. kötetében.) 3. Cseh literatura, toldalékul az 1830-ki Tud. Gyűjt. VI. köt.-hez. A prágai főoskola könyvtárában találtató Berzeviczy Pál deák versei, és Lépes Bálint magyar könyvei felől. (Tud. Gyűjt. 1830. VIII. kötetetében.) 4. Némely ösmeretek a győri püspökmegyéről, s egy—két püspökről; bebizonyításával annak, hogy Takaró Gergely a győri püspökök sorában helyet nem foglalhat. (Tudom. Gyűjt. 1833. VI. kötetében.) 5. Szalkai László deáknak 1510-ik évi magyar levele Bánffy Ferenczhez, a méltóságos nagy-károlyi Károlyi grófi ág közlevéltárában. Képmásban is. (Kiadta Horvát István a magyar nyelv régi maradványai között az 1835-ki Tud. Gyűjt. IX. kötetében.) 6. Porcshalma és az ecsedi tó. (Tudománytár 1836-iki IX. kötetében egy 1389-ki oklevél képmásával.) 7. Jegyzetek e czímű könyv felett: „Erdélyország történetei tára. Egykorú, s magyar nyelven készített történetiratok, levelek, országgyűlési végzések és törvényczikkelyekből. Kiadják gróf Kemény József és nagyajtai Kovács István. Első kötet. 1540—1600. Kolozsvárt, 1837." (Az 1837-ki „Figyelmező"-ben.) + Állítások, vélemények, felvilágosítások az „Erdélyország történetei tára” ügyében nagyajtai Kovács István feleletére. (Nemz. Társalkodó 1837. 2-dik félévében) 8. Vizsgálata ezen czímű könyvnek: „Codex Diplomaticus Hungariae Ecclesiasticus ac Civilis. Studio et opera Georgii Fejér) Tomi VII. Volum. III. Budae, 1835. (Az 1837-ki „Figyelmező"-ben). Külön is kinyomatott. 9. Kalendáriomi magyar régiségek. (Tudománytár 1838-ki III. és IV. kötetében) 10. Érdekes levél. Kardinál gróf Csáky Imre 1718-ki Sz. Iván hava 22-én gróf Károlyi Sándorhoz írott levele. (Az 1840-ki „Athenaeum" I. félévében.) 11. Hónapok magyar nevezeteiről. (Az 1840-ki „Honművész"-ben, a „Hasznos Mulatságok"-ban és a „Literaturai Csarnok"-ban .) 12. A magyarországi gyökeres nemzetségekről. (Az 1841-ki Tudománytár X-dik kötetében.) 13. A tokaji és ménesi mesterséges aszúbor. (Az 1841-ki Műiparban és a Társalkodóban.) 14. Andrásy Zsigmond néhány érdekes levele. (Az 1842-ki Athenaeumban.) 15. Érdekes levelek gróf Károlyi Ferenczhez. (Az 1843-ki Religio és Nevelésben.) 16. V-dik Istvánnak mint ifjabbik magyar királynak VI. Béla korabeli svéd háborújáról. (Magyar tudós társaság Évkönyvei. Hatodik kötet.) 17. A Bethlen czímerről. (Magyar Akademiai Értesítő VII. és VIII. évfolyamában.) 18.. Mária Terézia bemutatta II. Józsefet az 1741-ki országgyülésnek. (Magyar Akademiai Értesítő VI. évfolyamában.) 19. Felszólalás a lelkészek világi ruházat-viselése ellen. (Az 1848-ki Religio és Nevelésben.) 20. Gácsfalva egyházi régiségei. (Uo. 1850-ben) 21. A folyadék-mértékekről egy—két szó. (Az 1852-ki Gazdasági Lapokban) 22. Pár bizalmas szó nagyon tisztelt boros gazdáinkhoz. (Uo. 1853-ban.) 23. A Károlyi családnév magyarázata és története. (Az 1858-ki Magyar Sajtóban.) 24. Töredékben maradt: Margitsziget bírálatának ellenbírálata. Még élete végéveiben is a Károlyi-nemzetség történetéhez fáradhatlanul gyűjté az adatokat, s e végre Sztárán a gróf Sztáraiak levéltárát is átböngészvén, a térgyára vonatkozó okleveleket lemásolta, s okmánygyűjteményét ez úton is gyarapította. Meghalt 1863. october 23-án. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár