1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1861

Ötvös Ágoston Kállay Ferencz Márkfy Sámuel Szemere Pál Tasner Antal Vachott Sándor

† 1862

Egyed Antal Tóth Sándor

† 1863

Beély Fidél József Sauer Ignácz Waltherr László Imre

Tasner Antal

Tasner Antal 1808. május 5-én született Öskün, Veszprém megyében, hol atyja gazdasági számadó tiszt volt. Elemi oktatást Oladban és Marczaliban nyert, a gymnasiumi iskolákat Veszprémben, Kőszegen, Pesten járta. A bölcsészet kétévi folyamát is Pesten végezte, ekkor tévén sajátjává a német, franczia, angol és olasz nyelveket. is. A törvénytudományt Pozsonyban hallgatta. 1826-ban nevelőséget vállalt gróf Széchenyi Pál házánál, annak ifjú sógora, gróf Zichy Ferraris Lajos mellett. Ez idő tájba esik megismerkedése gróf Széchenyi Istvánnal. 1829-ben gróf Andrássy György titkárává lett, s az maradt 1833-ig, midőn ügyvédi oklevelet nyervén, gróf Széchenyi Istvánnál vállalta el a titkárságot. 1832-ben gróf Andrássy György és Széchenyi István kísérője volt azon útban, melyet Londonba tettek a Buda és Pest között építendő lánczhíd iránti adatok beszerzése végett. 1834-ben gróf Széchenyi Istvánnal, mint a Duna szabályozására kiküldött királyi biztossal, megjárta Oláhországot s Bolgár- és Szerb-országok Dunamellékét; ez alkalommal a török nyelvet is sajátjává tévén. A két grófén kívül nehány hazai egyesület bizodalmával is megtiszteltetett. Jegyzője volt a Nemzeti Casinónak, az Állattenyésztő Társaságnak; a pesti lóversenytársulatnak. Az Akademia őt 1833. november 15-én választá tagjául. Irodalmi munkássága — az Akademia zsebszótárának öregbítésén kívül — nehány angol és franczia szépirodalmi, ethnographiai s történelmi dolgozat fordításából állott, melyek részben a Tudománytárban és az Athenaeumban jelentek meg; de fő érdeme az, hogy nemesen felelvén meg állásának, előbb mint gróf Széchényinek — s elkészülvén a híd — mint báró Sinának titkára, a magyar irodalom érdekeinek hű sáfára volt. Meghalt 1861. aug. 25-én. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár