1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1851

Bresztyenszky Adalbert Kováts Mihály Petrichevich Horváth Lázár

† 1855

Deáki Filep Sámuel Jerney János

† 1856

Bolyai Farkas

† 1857

Balásházy János Szenvey József

† 1858

Bártfay László Császár Ferencz Csorba József Fabriczy Sámuel Mészáros Lázár Reguly Antal Schoepf-Merei Ágoston Szontágh Gusztáv

† 1859

Gáthy István Kiss Ferencz Szilasy János

† 1860

Markó Károly Szenczy Imre

Gáthy István

Gáthy István 1780. júniusában született Huszton, Máramarosban, hol atyja ref. lelkész volt. Alsóbb iskoláit a szigeti gymnasiumban végezte, innen 1794-ben Debreczenbe jött, hol tanulmányait folytatá 1800-ig. Ekkor Ó-Szőnyre ment iskolai tanítóul, s három évig járt el e tisztben, első munkája is ez időre esik: „A kótából való klavirozásnak mestersége az abban gyönyörködők kedvéért" (Buda, 1802). 1803-ban Pestre jött, hol az egyetemnél mind a mérnöki, mind a jogi tanfolyamot dicséretesen bevégezvén, mérnöki oklevelet nyert s egyszersmind királyi táblai jegyzőnek eskettetett fel. 1808-ban a pápai uradalom rendes mérnökévé lőn. E minőségében a gazdászatban s erdészetben is kiképezvén magát, 1830-ban a pápai uradalomból a tataiba által tétetett, mint főerdész. Ekkor írta következő munkáját: „Erdészet a haza jelen szükségeihez alkalmazva, három kötet", de mely azonképpen, mint egy másik, szintén e tájban készült: „a pénznek természete, annak a hitel által előállítható hatalma és a hitelbank" kéziratban maradt; az utóbbikat kiadandó volt ugyan az Akademia, de a censura ellenzé sajtó aló adatását. 1835-ben az úrbéri felmérések lévén napirenden, Gáty, ki most a tatai s gesztesi uradalmak főmérnökévé lett, evégre a szokott mérőasztal helyett az általa feltalált „szegtükröket" használta, s mert oly véleményben volt, hogy ezen műszer a földmérési tant alapjában megváltoztatta, két kötetben megírta „a földmérés tudományát”. Az első kötet az astrolabiumi földmérést, a második a tükörmérést foglalván magában; de ez is, mint majdnem valamennyi munkája, melyeket időről időre a tanulmányaival érintkezésben állott napi kérdésekről irogatott, nyomtatatlanul maradt; csak részek, töredékek jelenvén meg belőlük akkori folyóiratainkban. Ily sors érte több rendbeli hydraulikai s folyamszabályozási munkáit is, különösebben a Rába, Rábcza s Marczal szabályozásáról írottakat; a Marczal kiszárítása dolgában, mint az illető küldöttség mérnöke, már 1830-ban dolgozott ki tervet, mely el is fogadtatott, de ennek végrehajtása abbamaradt. Az Akademia Gátyt 1836. szeptember 10-én választá levelező tagjául; meghalt 1859. szeptember 24-én. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár