1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1851

Bresztyenszky Adalbert Kováts Mihály Petrichevich Horváth Lázár

† 1855

Deáki Filep Sámuel Jerney János

† 1856

Bolyai Farkas

† 1857

Balásházy János Szenvey József

† 1858

Bártfay László Császár Ferencz Csorba József Fabriczy Sámuel Mészáros Lázár Reguly Antal Schoepf-Merei Ágoston Szontágh Gusztáv

† 1859

Gáthy István Kiss Ferencz Szilasy János

† 1860

Markó Károly Szenczy Imre

Bresztyenszky Adalbert

Bresztyenszky Adalbert Béla született 1786-ban augustus 5-dikén Nyitra megyének Német-Próna nevű mezővárosában. Bevégezvén Székesfehérvárott a Privigyén kezdett gymnasiumi iskolákat, s 1803-ban Szent-Benedek szerzetébe lépvén, a bölcsészetet s hittant részint Győrött, részint Pannonhegyen tanulmányozta; 1810-ben áldorrá szenteltetett; 1813-ban a szépművészetek és bölcsészet tudorává, 1821-ben a pesti tudományegyetemnél a bölcsészeti kar tagjává lett. 1810-től 1838-ig, mint tanár, különösebben mint a mathesis tanára, a győri akademiánál bokros érdemeket szerzett magának. Leczkéinek vezérfonalul saját kézikönyvei szolgálván, melyeknek czélszerűségét, valamint a Tud. Gyűjteményben közrebocsátott math. értekezéseit intézetünk is méltánylá, 1836. september 10-én az Akademia levelező tagjává választatott. 1837-ben october 3-dikán szerzetének főapátja őt tihanyi apáttá nevezte s ebbeli kineveztetését 1838. februarius 3-án a felség is helybenhagyta. Ezentúl munkásságát kedvencz tudományos foglalkodásai s a tihanyi ház gondjai között felosztá halálaiglan, mely 1851-ben februarius 15-dikén következett be. Tanári korszakában e munkák jelentek meg tőle: 1. Lectiones academicae ex mathesi applicata (Győr, 1819); 2. Elementa Arithmeticae gener. seu Algebrae (Győr, 1824). 3. Elementa Geometriae et Trigonometriae planae (Győr, 1827); 4. Elementa Matheseos purae in usum academiarum per regnum Hungariae et Provincias eidem adnexas (I–II. köt. Buda, 1829); 5. Elementa Algebrae. Editio altera, priore auctior et emendation (Győr, 1829); 6. Felelet e kérdésre: Az öszvefoglalt mozdulás törvényeinek valósága mellett valamely középponti erők által nógatott mozdulóban a vezetékfentö rajzol-e az idővel tökéletesen egyarányosságú udvarokat? (Tud. Gyűjt, 1818. VI.); 7. Az algebrai fogalmak nemzeti nyelvűnkben előadásának próbája (Tud. Gyűjt, 1823. IX.). 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár