1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1851

Bresztyenszky Adalbert Kováts Mihály Petrichevich Horváth Lázár

† 1855

Deáki Filep Sámuel Jerney János

† 1856

Bolyai Farkas

† 1857

Balásházy János Szenvey József

† 1858

Bártfay László Császár Ferencz Csorba József Fabriczy Sámuel Mészáros Lázár Reguly Antal Schoepf-Merei Ágoston Szontágh Gusztáv

† 1859

Gáthy István Kiss Ferencz Szilasy János

† 1860

Markó Károly Szenczy Imre

Szenvey József

Szenvey József született Pozsonyban 1800-ban augustus 28-án; szüléi Leiden nevet viseltek. Iskoláit Pápán, Budán, Pesten járta. Húsz éves korában mint nevelő Visegrád környékén nyert alkalmazást, s a helység historiai múltja és természeti szépségei egyaránt felköltötték benne a költészeti hangulatot. Nehány év lefolyása alatt hét szomorújátékot, három drámát s egy vígjátékot írt, de melyek megannyian kiadatlanok maradtak. Lyrai költeményei – eredetiek és Schillerből fordítottak – az Aurorában s a kor egyéb szépirodalmi gyűjteményeiben láttak világot. Schillernek prosában írt drámáin kívül lefordította a Don Carlost, Stuart Máriát, az Orleánsi Szüzet s a Messzinai Hölgyet az eredetiek versmértékében, de az utóbbikon kívül, mely az Akademia által kiadott Külföldi Játékszín XIII-dik kötetét képezi, ezek is nyomtatatlanok maradtak. Szenvey 1832-től fogva, midőn a Jelenkor melléklapjának, a Társalkodónak, szerkesztését átvette, majdnem folytonosan, hol segéd- hol (névleges vagy ideiglenes.) főszerkesztője volt egyik vagy másik napilapnak. 1844–1846-ig a Világot, 1848-ig a Budapesti Hiradót, 1850-ben a Pesti Naplót szerkesztette; az utóbbiknák dolgozótársa maradt 1857-ben januarius 22-dikén közbenjött halálaiglan, s Tárczája számára egy pár újabb regényt fordított, melyek különlenyomatban is megjelentek. Szépirodalmi érdemeiért tagul választatott az Akademia által 1831-ben februarius 17-dikén, a Kisfaludy-Társaság által 1838-ban. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár