1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1851

Bresztyenszky Adalbert Kováts Mihály Petrichevich Horváth Lázár

† 1855

Deáki Filep Sámuel Jerney János

† 1856

Bolyai Farkas

† 1857

Balásházy János Szenvey József

† 1858

Bártfay László Császár Ferencz Csorba József Fabriczy Sámuel Mészáros Lázár Reguly Antal Schoepf-Merei Ágoston Szontágh Gusztáv

† 1859

Gáthy István Kiss Ferencz Szilasy János

† 1860

Markó Károly Szenczy Imre

Schoepf-Merei Ágoston

Schoepf-Merei Ágoston született Győrben 1804-ben september 24-dikén. Az elemi iskolákat szülővárosában járta; a gymnasialis s a bölcsészeti tanfolyamot Sopronban és Bécsben végezte. Az orvosi tanulmányokat Prágában, Paduában s Paviában tette sajátjaivá; itt, Paviában, az orvosi szigorlatokat is kiállván,1832-ben az orvos- és sebészettan tudorává s a szemészet mesterévé avattatott fel. 1834-ben Pesten telepedett le, mint gyakorlati orvos. 1835-ben Orvosi rendszerek-, gyógymódok- s némelly rokon tárgyakról czímű munkájával lépett a nyilvánosság elébe, s ezen évi september 14-dikén az Akademia őt levelező tagnak választotta meg. 1836-ban a tudományegyetemnél az orvos-sebészi-történelem rendkívüli tanárává neveztetett ki. Ekkor nyitotta meg orthopaediai gyógyintézetét, melyet 1839-ben az igazgatása alatt életbelépett gyermekkórház váltott fel. 1841-ben bocsátotta közre monographiáját a szliácsi fürdőről: Die Heilquellen von Szliács in Ungarn. 1844-ben A mellbetegségek biztosabb megismerése és gyógyítása a hangtőmesz, kopogató és bonczvizsgálat használatával, és Őszinte nyilatkozat a kancsal szem s taggörbüléseknek gyökeres gyógyműtétek valódi becse körül czímű munkái jelentek meg. 1847-ben az egyetemnél mint a gyermekgyógyászat magánoktatója tartott előadásokat; s ugyanezen évben jelent meg tőle A gyermekgyógyászat tankönyvének első része. Időközben mint szerkesztő is volt munkás. A Magyar orvos-sebészi és természettudományi évkönyveket 1842-ben, s a Magyar orvos-sebészi évkönyveket a gyermekgyógyászat körében 1845-ben indította meg. Az 1848–49-diki mozgalmakban tevékeny részt vett s Arad capitulatiója után török földre menekült. Innen Angliába költözvén, a forradalom végével felvett „Merei” név alatt, mint gyermekgyógyász Manchesterben telepedett le, hol művészetéről felolvasásokat is tartott angol nyelven, melyeknek egynémelyike (Lecture on temperaments and their proper diet; Lectures on the diseases of children; Disorders of infantil development sat.) nyomtatásban is megjelent; s hol 1858-ban martius 12-dikén meghalálozott. 
  Megjegyzés: Az egykori akadémiai megemlékezésben születésének adatai még bizonytalanok voltak, így azokat pontosítottuk. Teljes neve: Schoepf-Merei Ágoston. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár