1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1841

Budai Ézsaiás Csató Pál Hoffner József Kossovich Károly Magda Pál

† 1842

Bölöni Farkas Sándor Dessewffy Aurél Kőrösi Csoma Sándor Kassai József Kolossváry Sándor Vass László

† 1843

Dessewffy József Lakos János

† 1844

Fillinger Leopold Gegő Elek Hegedűs Sámuel Kisfaludy Sándor Mednyánszky Alajos Tessedik Ferencz

† 1845

Batsányi János Döme Károly Gévay Antal Hoblik Márton Horváth Zsigmond

† 1846

Jankovich Miklós Kis János Sárváry Pál Vásárhelyi Pál Vajda Péter

† 1847

Csécsy Nagy Imre Fülepp József Kiss Pál Klauzál Imre Kopácsy József Schedius Lajos

† 1848

Szalay Imre

† 1849

Péczely József

† 1850

Kerekes Ferencz

Kolossváry Sándor

Kolossváry (Kolosváry) Sándor született 1775-ben mart. 20-dikán Homok-Bödögén, Veszprém vármegyében, honnan nemes szülői gyermekeik könnyebb nevelése végett utóbb Pápára mentek át lakni. Sándor az elemi iskolákat itt, a gymnasiumiakat Sopronban és Veszprémben folytatta, 1790-ben a veszprémi egyházmegye növendék papjai közé vétetett fel, s a pozsonyi seminariumban a philosophiai és theologiai tudományokat jeles előmenetellel végezte. 1797-ben al-, majd feldékán, káptalan káplánja, predikátor a székesegyházban, végre 1798-ban martiusban misés pap, s a veszprémi seminariumban az erkölcsi és lelkipásztori tudományok rendes tanítója. 1804-ben nagykapornaki plebános és alesperes Zalában, s a vármegye táblabírája; 1808-ban sept. 1-jén veszprémi kanonok; 1809-ben veszprémi főplebános, 1812-ben Veszprém vármegyei táblabíró, 1814-ben vásárhelyi sz. Lámpért apátja, 1822-ben segösdi, 1823-ban pápai főesperes. 1825-ben mint káptalani követ jelen volt az országgyűlésen; 1829-ben megválván a veszprémi plebánosságtól, káptalani dékán, 1832 óta káptalani Olvasó kanonok. A m. tudós Társaság alapítói őt köz bizodalommal az academia igazgató tagjai, maga a társaság pedig mindjárt 1831-ben tartott első nagygyűlésében, febr. 15-dikén tiszteleti tagjává választotta; mely viszonyában ő mind a nagy szótár előkészületeiben vett munkás részt, mind egyéb szolgálatokkal mozdította elő a társaság érdekeit. Az academiai alaptőke neveléséhez még 1832-ban 400 pft-tal járult. Egyházi beszédeit feles számmal Szalay Imre adta ki gyűjteménye V. VI. s az új folyam I. és II. köteteiben, a többek még kéziratban vannak. A halál 1842-ben dec. 7-dikén vetett véget a köz tiszteletű férfiú munkás és jótevő életének. D. Schedel Ferencz 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár