1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1841

Budai Ézsaiás Csató Pál Hoffner József Kossovich Károly Magda Pál

† 1842

Bölöni Farkas Sándor Dessewffy Aurél Kőrösi Csoma Sándor Kassai József Kolossváry Sándor Vass László

† 1843

Dessewffy József Lakos János

† 1844

Fillinger Leopold Gegő Elek Hegedűs Sámuel Kisfaludy Sándor Mednyánszky Alajos Tessedik Ferencz

† 1845

Batsányi János Döme Károly Gévay Antal Hoblik Márton Horváth Zsigmond

† 1846

Jankovich Miklós Kis János Sárváry Pál Vásárhelyi Pál Vajda Péter

† 1847

Csécsy Nagy Imre Fülepp József Kiss Pál Klauzál Imre Kopácsy József Schedius Lajos

† 1848

Szalay Imre

† 1849

Péczely József

† 1850

Kerekes Ferencz

Kerekes Ferencz

Kerekes Ferencz született Erdőhegyen 1784-ben jun. 22-dikén , iskoláit Debreczenben végezvén, további kiképeztetése végett Bécsbe ment, hol mint Pethe Ferencznek, a Nemzeti Gazda szerkesztőjének segéde, 1814-ben magyarra fordította Rohlwes Baromorvoskönyvét, mely azóta több kiadást ért. Szintén Bécsben laktában, 1816-ban hozzáfogott Virgilius Georgiconjának fordításához, melyből egy ívnyi mutatót a Magyar Kurir mellett ki is adott, de melynek folytatása abban maradt, mert ekkor hívatván meg természettörténeti és vegytani tanárul a debreczeni ref. collegiumhoz, szükségesnek találta, mielőtt tisztéhez lát, a külföld nevezetesebb tanintézeteivel közelebbről megismerkedni. Freibergben és Berlinben léte alatt írta Betrachtungen über die chemischen Elemente czímű munkáját, németül azért: „mivel reménylette – mint az Akademiához 1839-ben beküldött jegyzékében írva hagyá – hogy így talán inkább meg fogja ismerni a tudós külföld ezen munkájában kifejtett gondolatait. De így is kevesen figyelmeztek reá, vagy azért mivel gondolatai a chemiában az eddig szokott gondolkodás módjától nagyon eltávoztak, vagy részint talán azért is, mivel munkája 1819-ben Pesten jött ki, honnan a tudós külföld valami nevezetest várni a tudományokban ezelőtt még nem szokott, s így említett munkája a tudós világ előtt úgyszólván egészen ismeretlen máig is.” Tanszékének elfoglalása után több évig csak a tanulásnak és tanításnak élvén, az irodalom mezején huzamosabb ideig nem találkozunk vele. 1836-ban jelent meg Értekezés és kitérések czímű munkája, melyben etymologiai és orthographiai elveit fejtette ki, s mely a magyar nyelvtudomány művelőinek különösb figyelmét vonván magára, szerzője 1837-ben sept. 7-dikén az Akademia lev. tagjává választatott. Ugyancsak 1837-ben írta a lipcsei (Jablonowsky-féle) tudományos társaság által megfejtés végett kitűzött jutalomkérdésre feleletül De quantitatibus imaginariis commentatio, melyet a lipcseiek a jutalom felére érdemesítettek. 1840-ben A mathesis tanítási módjairól s a mathesisbeni ellenmondások okairól czímű értekezését adta ki a Tudományos Gyűjteményben. Következtek: Szorszámtan s egyszersmind előkészület a fellengős mértanra (Debrecen, 1845); Négyes kistűkör (Debrecen, 1848). Két évvel később, 1850-ben július 29-dikén a halál véget vetett Kerekes munkásságának. Hátrahagyott kézirataiból Csányi Dániel által A felsőbb mértan valódi alapelvei bocsátattak közre, a lipcsei tudósok által koszorúzott pályairat is kapcsoltatván ide toldalékul. Emlékbeszédet Lugossy József mondott felette az Akademiában 1850-ben sept. 28-dikán. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár