1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1841

Budai Ézsaiás Csató Pál Hoffner József Kossovich Károly Magda Pál

† 1842

Bölöni Farkas Sándor Dessewffy Aurél Kőrösi Csoma Sándor Kassai József Kolossváry Sándor Vass László

† 1843

Dessewffy József Lakos János

† 1844

Fillinger Leopold Gegő Elek Hegedűs Sámuel Kisfaludy Sándor Mednyánszky Alajos Tessedik Ferencz

† 1845

Batsányi János Döme Károly Gévay Antal Hoblik Márton Horváth Zsigmond

† 1846

Jankovich Miklós Kis János Sárváry Pál Vásárhelyi Pál Vajda Péter

† 1847

Csécsy Nagy Imre Fülepp József Kiss Pál Klauzál Imre Kopácsy József Schedius Lajos

† 1848

Szalay Imre

† 1849

Péczely József

† 1850

Kerekes Ferencz

Jankovich Miklós

Jankovich Miklós született Pesten, 1773-ban hol iskoláit végezte. A kir. udvari kamaránál szolgálván titoknokká lett; honnan a tudományok kedvéért visszavonulván, egyedül ezeknek élt. Korán, még legkedvesb tanítója Cornides behatása alatt, kezdé a magyar régiségek, irodalmi maradványok gyűjtését, s folytatta azt halálaig, mely 1846-ban april. 18-dikán következett be. A nyelvhez tartozó írásai: 1. Magyar szó-nemzés ötven példákban (Pest, 1812); 2. Haller János buzgósága a magyar nyelv körül a XVII. században (Tud. Gyűjt., 1828. V.); 3. Levelek a magyar nyelv divatjáról I. Ferdinánd alatt (Tud. Gyűjt., 1830. XII.); 4. Magyar nyelv Rudolf alatt (Tud. Gyűjt., 1831. XII.). Az irodalomtörténethez valók: 5. Bevezetés a classicus szerzők esméretébe (Szentgyörgyi Gellérd Sallustja előtt. Budán, 1811); 6. Hazánknak magyar nyelven feljegyzett történeteiről (Tud. Gyűjt., 1817. I.); 7. Magyarországban volt socinianus eklézsiákról s 1588-ki disputatióról (Tud. Gyűjt., 1829. I.); 8. Magyarok története német íróiról (Tud. Gyűjt., 1829. XI.); 9. Kalendáriumok Magyarországban (Tud. Gyűjt., 1829. XII.); 10. Könyvvizsgálat II. Maximilian alatt (Tud. Gyűjt., 1833. IV.). Történeti értekezések: 11. A magyarok hibásan neveztetnek die Magyaren (Tud. Gyűjt., 1820. III.); 12. Gróf Sztáray Mihály Hora támadásakor (Tud. Gyűjt., 1821. II.); 13. A magyar koronához tartozó birodalmaknak függésök (Tud. Gyűjt., 1821. IX.); 14. Az arany bulláról Fejér György ellen (Tud. Gyűjt., 1828. V.); 15. Érdem és bűn Szigetvár védelmében (Tud. Gyűjt., 1829. I.); 16. A magyar és török birodalom terjedése Mátyás alatt (Tud. Gyűjt., 1829. IX.); 17. Werbőczy halála (U. o., X.); 18. Besse János tudósításai (Pest, 1829, 1830); 19. A veteristákról (Tud. Gyűjt., 1833. II.); 20. Pályairat az idegen gyarmatok befolyásáról a magyar nemzetre (1843. kézirat a m. tudós Társaság levéltárában). Régiségtaniak: 21. Bocskai István szerencsés Pénteknapjait hirlelő kolozsvári kőirásról (Tud. Gyűjt., 1818. I.); 22. Zápolya Imre és István hamvai (Tud. Gyűjt., 1818. IX.). 23. Báthory Zsigmond medaigleja (Tud. Gyűjt., 1819. X.); 24. Berzeviczy Albert jegyzetei hazánkat illető, külföldön találtató jelességekről (Tud. Gyűjt., 1820. VI.); 25. A villogó drágakövek eleinknél (Tud. Gyűjt., 1821. VII.); 26. Krumpér, czukortermesztés és selyemtenyésztés legrégibb nyoma Magyarországban (Tud. Gyűjt., 1822. XI.); 27. Budai várban talált régi sírbolt (Tud. Gyűjt., 1827. II.); 28. Venczel király pénzeiről (Uo., VII.). 29. Nógrád Hársashegyéről s esmeretlen aranymives lakosairól (Tud. Gyűjt., 1828. I.); 30. Brandeburgi Katalin emlékkönyve (Tud. Gyűjt., 1830. IX.); 31. Várhelyt találtató hajdani kőpadolatról (Minerva, 1825. IV. köt.); 32. Bocskai valóságos koronájáról (Minerva, 1828. II. köt.); 33. Egyedi Ibrik (M. tud. Társ. Évkönyvei, I. köt.); 34. Egy magyar hősnek ujdonnan felfedezett tetemeiről s öltözetének ékességeiről (Ua., II. köt.). Vegyesek: 35. Lehet-e technologiát bizonyos systemában előadni? (Tud. Gyűjt., 1820. III.); 36. Magyarország különös természetű vizeiről (Minerva, 1829. I. köt.); 37. Sóvári sókút első feltűnése (Tud. Gyűjt., 1831. VII.). Legnevezetesb munkája: 38. a Magyar Könyvtár, a magyar irodalom három századbeli (1533–1833) jeleneteit betűrendben előterjesztő könyvészet, mely még ez évben megyen sajtó alá. Jeles régiség-gyűjteménye, mely utóbb a nemzeti museum számára vétetett meg az ország által, leírva találtatik a Tudományos Gyűjtemény 1817-ki folyama XI. kötetében, Hormayr és Mednyánszky zsebkönyvökben, egy külön megjelent lajstromban: 39. Magyar hajdankor emlékeinek gyűjteménye (Pest, 1830), s Graeffernek austriai encyclopaediája III. kötetében. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár