1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1841

Budai Ézsaiás Csató Pál Hoffner József Kossovich Károly Magda Pál

† 1842

Bölöni Farkas Sándor Dessewffy Aurél Kőrösi Csoma Sándor Kassai József Kolossváry Sándor Vass László

† 1843

Dessewffy József Lakos János

† 1844

Fillinger Leopold Gegő Elek Hegedűs Sámuel Kisfaludy Sándor Mednyánszky Alajos Tessedik Ferencz

† 1845

Batsányi János Döme Károly Gévay Antal Hoblik Márton Horváth Zsigmond

† 1846

Jankovich Miklós Kis János Sárváry Pál Vásárhelyi Pál Vajda Péter

† 1847

Csécsy Nagy Imre Fülepp József Kiss Pál Klauzál Imre Kopácsy József Schedius Lajos

† 1848

Szalay Imre

† 1849

Péczely József

† 1850

Kerekes Ferencz

Hoblik Márton

Hoblik Márton született Igalon, Somogy vármegyében, dec. 1-jén 1791-ben, hol első oktatását is vette; folytatta tanulmányait Kaposvárt, Pécsett, 1808-tól fogva a bölcsészeti és törvényfolyamot Pesten végezte, 1811-ben phil. dr, 1813-ban kir. tábla jegyzője, 1815-ben hites ügyvéd, 1816-ban Verőcze vármegye második, 1822-ben első aljegyzője, 1823-ban másod tiszti ügyész, 1824-ben pedig főügyész, 1826-ban bácsi, 1827-ben verőczei s 1834-ben szerémi táblabíró. A megye bizodalma sok küldöttségekben használta szorgalmát, gyakran mint tollvivőét, így név szerint az évenként tartatni szokott kir. Dráva-szabályozási, s a Zsiva iránti országos bizottságokban is ő vitte a jegyzőkönyvet. Munkái: 1. Hübner Lexicona első kötetének fordításában vett részt (1813); 2. Versei (Pest, 1814., s a Tudományos Gyüjtemény toldalékában 1823–30); 3. Eszék viszontagságai (TGy, 1822. IX. köt.); 4. Verőcze vármegye ismerete (TGy, 1832. II–III. köt., s külön is: Pest, 1832); 5. Függelék Verőcze vármegye ismeretihez (TGy, 1833. IX. köt.); 6. Parasztlakodalmi szokások Verőcze vármegye három, s Szerém egy magyar falvaiban (Tudománytár, 1834. II. köt.); 7. Parasztlakodalmi szokások Verőcze vármegye felsőbb vidékein (Tudománytár, 1839. V. köt.); 8. Enchiridion legum urbarialium 1832/6. pro comitatibus Verőcze, Szerém et Posega juxta voces indicantes, ordine alphabetica in materias redactarum (Eszék, 1837); 9. Számos magyar és deák alkalmi vers, és czikkek a Jelenkor, Társalkodó, Szemlélő és Kémlőben. Kéziratban: 1. Szerém vármegye ismerete (a m. t. Társaság által kiadás végett elfogadva); 2. Cicero némelly munkái, u. m. A kötelességekről, Korosabb Cato, vagy az öregségről, Laelius vagy a barátságról, Közvélemény elleni tárgyak, Scipio álma, A polgármester-hivatali kérelemről; 3. Dráma munkái: a) Kún László (az erdélyi 1818-diki pályázáskor dicséretet nyert színmű), b) Götz v. Berlichingen (Goethéből), c) A valkói Amazon (4 felv., az acad. által dicséretet nyert dráma), d) Rózsavár (vígjáték 3 felv.), e) A Jugovicsok (szomorújáték, 3 felv.); 4. Mikép lehetne a m. játékszínt Budapesten állandóan megalapítani? (az acad. által dicséretet nyert pályairat); 5. A heti napok elneveztetése inkább magyar mint tót. Az academia őt mart. 9-dikén 1832-ben választá lev. taggá, melynek következtében néhány terjedelmesb munkálatait vette, mint a horvát, szerb és magyar nyelvekben találtató, hason hangú s értelmű szók lajstromát, ritka magyar szók jegyzékeit, észrevételeket a magyar helyesíráshoz, bibliographiai közleményeket stb. Meghalt május 26-dikán 1845-ben. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár