1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1841

Budai Ézsaiás Csató Pál Hoffner József Kossovich Károly Magda Pál

† 1842

Bölöni Farkas Sándor Dessewffy Aurél Kőrösi Csoma Sándor Kassai József Kolossváry Sándor Vass László

† 1843

Dessewffy József Lakos János

† 1844

Fillinger Leopold Gegő Elek Hegedűs Sámuel Kisfaludy Sándor Mednyánszky Alajos Tessedik Ferencz

† 1845

Batsányi János Döme Károly Gévay Antal Hoblik Márton Horváth Zsigmond

† 1846

Jankovich Miklós Kis János Sárváry Pál Vásárhelyi Pál Vajda Péter

† 1847

Csécsy Nagy Imre Fülepp József Kiss Pál Klauzál Imre Kopácsy József Schedius Lajos

† 1848

Szalay Imre

† 1849

Péczely József

† 1850

Kerekes Ferencz

Vásárhelyi Pál

Vásárhelyi Pál született Szepes-Olasziban, marcz. 25-dikén 1795-ben; iskoláit Miskolczon, Eperjesen, a mérnöki folyamot Pesten végezte. Mérnöki oklevelet nyervén, 1819-ben a Körös vize melletti előmunkálatoknál, utóbb mint operans, majd mint igazgató mérnök a Duna-abroszolásnál volt foglalatos, 1833-ban az Al-Dunához igazg. mérnökül rendeltetvén, Angliába utazott, hogy a nevezetesb angol és irlandi kőutakkal megismerkedjék; s 1834 tavaszán, tíz ifjú mérnököt vivén magával tapasztalási kiképezésök végett, Orsovánál a Széchenyi-kőút építéséhez hozzá is fogott; egyszersmind pedig a folyam akkori csekély állását használni kívánván, s rendelést kapván a vízből kiálló sziklák lőporrali repesztésére, Szirinyánál csatorna utat tört a Duna sziklái között, melyen most már gőzhajók járnak. A vaskapui sziklák repesztése körül az eredmény nem volt ilyen kedvező. Az al-dunai munkálatok befejeztetvén, 1837-ben valóságos kir, hajózási mérnök, s egyszersmind helyettes felügyelő lett; már ekkor foglalkodott a Tisza főletérésével s abroszolásával. 1835-ben az academia lev. tagjául választatott, 1838-ban pedig az igazgatóság által rendes taggá neveztetett. Következett 1841-ben hajózási felügyelőül kineveztetése. 1845-ben megjárta a Tiszát egész hosszában, megkészíté a vízszabályozási és hajózási terveket; 1846. januárban a Tisza-szabályozó társulat által e munkához igazgató mérnökül választatott, de mielőtt a hely színén munkálkodását megindíthatta, april 8. hirtelen kimúlt. Írásai: 1. Introductio in praxim triangulationis (Buda, 1827); 2. Auflösung einiger wichtiger Aufgaben, als Beitrag zur geometrischen Trianguliren (Buda, 1827); 3. Mathematicai találmány (Tud. Gyűjt., 1829. IV.); 4. Bírálata Vargha Jánosnak Gerstner utáni két értekezésének terhszekerekről (Tud. Gyűjt., 1830. IX.); 5. Traján művei az Aldunán (Athenaeum, 1838); 6. A budapesti állóhíd tárgyában (U. ott); 7. Néhány figyelmeztető szó a vaskapui ügyben (U. ott); 8. Bírálata Beszédes országos csatornájának (Figyelmező, 1839); 9. Felvilágosítások az Alföldi Levelekben támasztott némelly kérdésekre (U. ott); 10. A Berettyó hajózhatóvá tételéről (székfoglaló, Évkönyvek, V. köt.); 11. A sebességek fokozatáról folyó vizeknél (U. ott, VI. köt.); 12. Egy dunatiszai csatorna mi módon eszközölhetéséről és 13. Vasutak és csatornákról (mindkettő az academiában olvasva). Ezeken kívül még néhány ellenbírálati czikk a Figyelmezőben. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár