1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1841

Budai Ézsaiás Csató Pál Hoffner József Kossovich Károly Magda Pál

† 1842

Bölöni Farkas Sándor Dessewffy Aurél Kőrösi Csoma Sándor Kassai József Kolossváry Sándor Vass László

† 1843

Dessewffy József Lakos János

† 1844

Fillinger Leopold Gegő Elek Hegedűs Sámuel Kisfaludy Sándor Mednyánszky Alajos Tessedik Ferencz

† 1845

Batsányi János Döme Károly Gévay Antal Hoblik Márton Horváth Zsigmond

† 1846

Jankovich Miklós Kis János Sárváry Pál Vásárhelyi Pál Vajda Péter

† 1847

Csécsy Nagy Imre Fülepp József Kiss Pál Klauzál Imre Kopácsy József Schedius Lajos

† 1848

Szalay Imre

† 1849

Péczely József

† 1850

Kerekes Ferencz

Tessedik Ferencz

Tessedik Ferencz született Szarvason, Békés vármegyében, 1800-ban febr. 22-dikén, hol atyja, Sámuel evang. pred. s az általa állított kir. földmívelő intézet igazgatója volt. Tanulmányait Mező-Berényben, Selmeczen, Pozsonyban és Patakon végezvén, 1822-ben Pesten ügyvéddé esküdött, majd gróf Apponyi Antal uradalmi igazgatóságánál, s utóbb a gróf mellett Párizsban magántitoknok lett. Miután 1827-ben Francziaország déli részeit és Guipuscoát, 1828-ban Angliát, Németalföldet és Németországot bejárá, hazajött, s a m. kir. udv. kamaránál lépett a közhivatali pályára, 1835-ben pedig Bécsben a cs. köz. udv. kamaránál tiszteletbeli titoknokká lett. Már 1818 és 1819-ben, mint a pozsonyi ev. magyar társaság tagja, megkísérlette ereit a szépliteraturában; ezt követően jelent meg tőle: 1. Magyarországot illető kéziratok a párizsi kir. könyvtárban (Tud. Gyűjt., 1826. XII.); 2. Magyar Diogenes Párisban (Tud. Gyűjt., 1827.); 3. Külföldön levő némelly kéziratok és könyvek, mellyek Magyarországot némineműképpen érdeklik (Tud. Gyűjt., 1829.); 4. Versek (Aurora, 1827 és 1830); 5. A bal eset jól esett (Aurora, 1830); 6. Néparczok (Szemere Aur., 1834); 7. Tessedik Ferencz Utazása Francziaország déli részeiben (Pest, 1831); 8. Az ócsai és demsusi régi egyházakról (MTT Évkönyvei, II. köt.). Idegen nyelven: 1. Három párizsi levél a bécsi Zetschrift für Kunst. Liter.-ban (1826); 2. Burg Appony, Hormayr és Mednyánszky hist. zsebkönyvökben (1827); 3. Sur quelques antiquités philologiques hongroises, és Sur les écoles publiques en Hongrie a Férussac Bulletinjében (1827). A párizsi földirati társaság ugyanezen évben tisztelte meg tagsággal, a m. academia 1832-ben választotta lev. tagul, s mint ilyen halálozott meg Bécsben, juniusban, 1844-ben. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár