1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1831

Köteles Sámuel Kazinczy Ferenc Teleki Ferenc Tittel Pál

† 1832

Imre János Kresznerics Ferenc Zach János Ferenc, báró

† 1833

Görög Demeter Simai Kristóf

† 1834

Végh István

† 1835

Forgó György Georch Illés Horváth János Horváth József Elek

† 1836

Berzsenyi Dániel Petrovics Friderik

† 1838

Gelei József Kölcsey Ferenc Nyíry István Perger János

† 1839

Angyalffi Mátyás Buczy Emil Feszler Ignácz Aurél Gorove László Guzmics Izidor Pázmándi Horváth Endre Schuster János Tanárky Sándor

† 1840

Baricz György Márton József Thaisz András

Kazinczy Ferenc

Kazinczy Ferenc Érsemlyénben, Bihar vármegyében született 1759. oct. 27-én nemes szüléktől. Kilenez esztendős korában Késmárkra küldetett a német nyelvtanulása végett s onnan évmúltával Sáros-Patakra, hol iskoláit 1779-ben elvégezvén, Kassán, utóbb Eperjesen, végre Pesten törvényt gyakorla, s itt Gr. Ráday Gedeonnal ismerkedék meg, ki nagy befolyással vala az ifjú lángoló lelkére, s B. Orczy Lőrincezel, ki által 1784-ben Abaújban aljegyző lőn. De Gróf Török Lajos, a kassai kerületben a tanulmányok kir. igazgatójának ajánlására, II. József már 1786-ban ugyanazon kerületben a nemzeti iskolák felügyelőjévé nevezte ki. S midőn Kazinczy ezen hivatalban számos alája rendeltjei tiszteletét és szeretetét nyerte meg, másfelől ´Bácsmegyei´-je (Kassán 1789-ben) és ´Gessner´-e (Kassán 1788-ban) őt a kisded magyar község kedvenczévé, a Magyar Museum (B. Szabóval és Bacsányival 1788-tól 1792-ig) és ´Orpheus´ (Kassán 1790-ben) az ifjú literatura egyik nagy befolyású írójává tették. Munkássága még nőtt, mikor II. Leopold király által, minden többi nem-katholikus tisztviselőkkel együtt, az iskoláktól elbocsáttatott. A Pesten öszve álló magyar játékszínt Ráday Gedeon fiával, Pállal segélte organisálni, s repertoriumát Shakespearből (Hamlet Schröder után, Kassa, 1790-ben), Moličreből, Goethéből, Lessingből stb fordított darabokkal növeli. Szorgalmát azon szerencsétlenség sem törte meg, mely az 1793-diki történetek következésében érte; éltének kegyelmeze a fejdelem, de Brünnben, Kufstein és Munkács váraiban hét esztendőt tölte szomorú fogságban. Itt lettek ´Yorick´ és ´Sallustius´, ´Clavigo´ s a ´Vak lantos´ egyebekkel együtt rideg óráinak nyájas búkergetői. Kiszabadulása után harmad esztendőre öszvekelt atyai barátja leányával, Gróf Török Zsófiával, kitől hét gyermek atyja lőn. Éltének gondoktól beborult második felét házi köre s literaturai foglalatosságai deríték fel. Ezen időszakból valók számos versei, erdélyi utazása, kötetekre menő apróbb históriai, philologiai és aesthetikai dolgozásai, önéletírása, több külföldi új és régi classicusok fordításai. Ezek és még több fenn nem említett munkái így jöttek ki: 1. Magyar ország földi állapotjának lerajzolása. (Kassa, 1775.). 2. Az amerikai podocz és Kazimir keresztyén vallásra való megtérése. (Kassa. 1776.). 3. Lanassa. Szom. ját. (M. játékszín 4. köt., 1771). 4. Stella, Goethe után. (Poson, 1793.). 5. Helikoni virágok (Poson, 1791.). 6. Palamythionok Herdertől. (Széphalom, 1793.) 7. Sinopei Diogenes maradványai (Pest, 1793.) 8. Kazinczy egyvelges fordításai. (Széphalom, 1808.) 9. Rochefaucould Maxim. (Bécs és Triest, 1810.) 10. Vitkovics Mihályhoz. (Széphalom, 1811.) 11. Tövisek és Virágok. (Széphalom, 1811.) 12. Poetai berke. (Pest, 1813.) 13. Kazinczy munkáí, (Pest, 1814—16.) 14. Előbeszéd Sallustiusthoz. (Kassa, 1824.) 15. Pyrker, Szent Hajdan Gyöngyei. (1830.). 16. Kazinczy útja Pannonhalmára, Esztergomba, Váczra. (Pest, 1831.) 17. Lessing, Ga1otti Em. (Bajza, Külf. Játéksz., 1829.). 18. Szent történetek az Ó és Új test. könyvei szerint. (Patak, 1831.). 
  Az ő gondja által jöttek még ki: a) Magyar Régiségek és Ritkaságok. (Pest, 1808. 1-ső köt.). b) Dayka versei. (Pest, 1813.). c) Báróczy minden munkái. (Pest, 1812.). d) Kis János versei. (Pest, 1815. 3 köt.). e) Zrínyi minden munkái. (Pest, 1817. 2 köt.). A magyar tudós társaság Igazgató tanácsa Posonban, Nov. 17-én 1830-ban a történettudomány osztályában, melyben sok nyomtatott, s még több nyomtatatlan dolgozásai vannak, vidéki első rendes taggá nevezé ki; s Kazinczy azon rövid időt is, azon néhány hónapot, melyet halála előtt körünkben élt le, munka közt élte le. Augustus 22-dikén 1831-ben az eleven és ép aggastyánt a keleti mirigy rövid, de nagy gyötrelmek után elölte széphalmi magányában, élte 72-dik, írói pályája 56-dik évében. 
  Schedel Ferenc egykorú kézirata alapján 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár