1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1831

Köteles Sámuel Kazinczy Ferenc Teleki Ferenc Tittel Pál

† 1832

Imre János Kresznerics Ferenc Zach János Ferenc, báró

† 1833

Görög Demeter Simai Kristóf

† 1834

Végh István

† 1835

Forgó György Georch Illés Horváth János Horváth József Elek

† 1836

Berzsenyi Dániel Petrovics Friderik

† 1838

Gelei József Kölcsey Ferenc Nyíry István Perger János

† 1839

Angyalffi Mátyás Buczy Emil Feszler Ignácz Aurél Gorove László Guzmics Izidor Pázmándi Horváth Endre Schuster János Tanárky Sándor

† 1840

Baricz György Márton József Thaisz András

Zach János Ferenc, báró

Zach János Ferencz Vitus Fridrik született Pesten 1754-ben junius 16-án. (A lipcsei „Conversations Lexicon" Posont említi születése helyének. De hogy Pesten született arról Schedius Lajos tiszteletbeli tagnál hiteles tanúirat van.) Édesatyja volt Zach Józef, a philosophia s orvosi tudomány Doctora Pesten és az Invalidusok házának physicusa. Oskolai tudományainak végeztével magát katonaságra szánván austriai cs. k. szolgálatba lépett. Minekutána darab ideig a seregnél volt, tudományai bövítése végett Német, Olasz, Francz, és Angolországokba, mely utóbbiba 1783-ben érkezett, tett utazásokat. Darabig Londonban mulatván, ugyanott az astronomia ama nevezetes kedvelője s pártolójának, Gróf Brühlnek a saxóniai választó fejedelemség londoni követjének ismeretségébe jutott, kinek kevés idő alatt különös kegyeit megnyervén, s vele Angliában széjjel járván, mind a theoretica, mind kivált a practica astronomiában sokat tett. Hihetőképpen ugyanezen pártfogó volt, ki, amaz átalában minden tudományok, s különösen az astronomia fejedelmi Maecenasat, saxgothai II. Ernesztet, midőn az 1786-ban Angliában lett volna Zachra figyelmeztette, kinek is társaságában még azon esztendőben Németországba visszatérvén Berlinbe Dresdába sat. astronomiai utazásokat teve. 1787-ben minekutána már az előtt testvérbátyjával, Zach Antal cs. kir. tábori szertár és General Quartélymesterrel, ki magának Therésia rendje keresztét érdemlette bárói rangra emeltetett volna, a fejedelem által az akkor még herczegi palotában lévő csillagnéző torony igazgatójává nevezteték s a Herczeget azon esztendei provencei Utazásaiban kísérte, honnét juliusban tért vissza. Ő vitte II. Erneszt kívánatára Gotha mellett a seebergi gazdagon felkészült csillagnéző intézet építetését, melyet a nagylelkű Herczeg magános jövedelmeiből alapított, s azon intézetet rövid időn belül európai közhírűvé tudá tenni. 1801-ben saxgothai alezeredes, 1802-ben ezredes lett, 1804-ben pedig az Eisenbergben lakó özvegy saxgothai Herczegasszonynak lévén udvarmestere, a seebergi csillagnéző torony igazgatóságát, melyet 1787 óta oly dicsérettel vitt, letette. Sokan a most élő legnagyobb mathemathicusok és astronomusok közül neki köszönhetik mind tudományos kimíveltetésöket, mind hivatalos alkalkalmaztatásokat, kik közül csak a Burkhardt, Gauss, Lindenau, Bohnenberger, és Enkét említjük. A magyarországi astronomusokra, Pasquichra, Bogdanichra igen foganatos behatása volt. Azon remek földabrosznak, melyet Lipszky Magyarországról 1806-ban kiadott, tökéletesítését, sok tekintetben azon szíves részvételnek köszönhetjük, melyet Zach Ferencz ennek kidolgozásában mutatott. Ezt bizonyítják Lipszky, Schedius és Bogdanichnak ez iránt 1718-ban és utóbbi esztendőkben vele folytatott levelezései, melyek az „Allg. geogr. Ephemeriden" II. és következő darabjaiban ki vagynak nyomtatva. 1804 és 1805-ben kisérője volt az özvegy Herczegnének Francziaországi útjában, s ez alkalommal mind a geographiát, mind az astronomiát újra sok és különbféle adatokkal gazdagította. Letévén seebergi hivatalát 1806-ban, attól fogva jobbadán külső országokban, nevezetesen a herczegné kisérői között Párisban és Olaszországban élt, nem mulatván el azonban semmi alkalmat, melyet foganatosan a tudományok előmozdítására fordíthatott. Igy munkálta nagy részvéttel mind a nápoli, mind később a luccai csillagnéző tornyok felállíttatását. 1814-tőI 1828-ig leginkább Genuában tartózkodott, midőn Schweizba utazván, darab időre Genuából, Genfbe és Elfenauba költözék. 1830-ban Párisba ment, minthogy belső kő miatt rég szenvedett, magát Dr. Civiale által operaltatni, melyen szerencsével által esett. A m. t. Társaság 1832-ben martius I2-dikén választotta levelező tagjának, melyről tudósíttatása s oklevele az austriai cs. k. követség útján küldetett el. Párisban holt meg 1832. esztendőben september 3-dikán, mikor a kiütött cholera őtet is elragadta. Különféle évszaki és folyóírásokban széjjel találtató, apróbb értekezései, birálatai, s jegyzékein kívül, egyéb munkái: Tabulae motuum solis novae et correctae, ex theoria gravitatis et observatt. recentiss. erutae; quibus acc. fixarum praecip. catalogus novus ex observatt. astron. a. 1787—90. in spec. astr. Goth. hab. (Gothae. 1792. 4 tom.). Neufranzösischer hundertjähr. Kalender mit dem Gregor. verglichen (in Verbind. mit J. F. Wurm herausgeg.) Gotha. 1797. fol. Allg. geogr. Ephemeriden. Weimar, I— II. Jahrg. 1798—99. Vorübergang des Mercurs vor der Sonne den 7ten Mai 1799, beob. zu Seeberg, Bremen, Göttingen, Reichenbach, Coburg, Cassel, preuss. Minden, Paris, Amsterdam, Ofen, etc.( Gotha, 1799.) Astronomische Tafeln der Sonne in Zeit vom ersten Puncte d. Frühlings Tag und Nachtgleichen, u. ihrer mittl. Bewegung far Monate u. Tage, zur Verwandlung d. Sternzeit in mittl. Sonnenzeit als MS. für Freunde. (Gotha, 1799.) E. F. Goldbachs neuester Himmels Atlas z. Gebrauch f. Schnlen u. akad. Unterricht, in einer neuen Manier, mit dopp. schwarzen Sternkarten bearbeitet, revidirt von Franz v. Zach. (Weimar, 1799. 4 Bl. querfol.) Monathliche Correspondenz zur Beförderung d. Erd u. Himmelskunde. (Gotha, 1800—1813.) Fixarum praec. catalogus novas in ascens. recta et tempore ex obss. in spec. astron. (Seeberg, 1787—99. hab. et ad init. a. 1800. constr.) — Suppl. ad catal. fixar. a. 1799. ed. ( Gothae, 1804.) Astronom. Tafeln der mitt. geraden Aufsteigung der Sonne in Zeit u. ihre mittl. Bewegung für Mon. u. Tage. (Gotha, 1804.) Tabulae motuum solis novae et iterum correctae ex theoria gravitatis cl. de La Place et ex obss. recentiss.  
  Suppl. ad tab. mot. sol. a. 1792. ed. (Gothae, 1804.) Tabulae speciales aberrationis et nutationis in ascensionem rectam et in declinationem, cet. una cum insigniorum CCCCXCIV. stellarum zodiac. catalogo novo cet. (Gothae, 1806—7.) Nachricht von der kön. preuss. trigonom. u. astronom. Aufnahme von Thüringen und dem Eichsfelde und der herzogl. Gothaischen Gradmessung zur Bestimmung der wahren Gestalt der Erde. (Gotha, 1806. Erster Theil.) Tables abrégées et portatives de la lune. (Gotha, 1809.) Nouvelles tables d´aberration et de nutation pour 1404. étoiles. (Gotha, 1812.) — Supplemens aux nouvelles tables cet. (Marseille, 1815.) L´attractiun des montagnes et ses effets sur les fils-ŕ-plomb cet. (Marseille, 1815.) Almanaco Genovese.  
 Győry Sándor egykorú kézirata alapján 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár