1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1831

Köteles Sámuel Kazinczy Ferenc Teleki Ferenc Tittel Pál

† 1832

Imre János Kresznerics Ferenc Zach János Ferenc, báró

† 1833

Görög Demeter Simai Kristóf

† 1834

Végh István

† 1835

Forgó György Georch Illés Horváth János Horváth József Elek

† 1836

Berzsenyi Dániel Petrovics Friderik

† 1838

Gelei József Kölcsey Ferenc Nyíry István Perger János

† 1839

Angyalffi Mátyás Buczy Emil Feszler Ignácz Aurél Gorove László Guzmics Izidor Pázmándi Horváth Endre Schuster János Tanárky Sándor

† 1840

Baricz György Márton József Thaisz András

Thaisz András

Thaisz András született Jolsván, Gömör vármegyében 15-dikén nov. 1789-ben ; törvénypályát végzett, s mint hites ügyvéd Pesten telepedett meg. A literatura barátai előtt először is a Tudományos Gyűjtemény által lett ismeretessé, melynek szerkesztését 1819-ben vevén által, azt 1827 végéig, összesen nyolcz éven át vitte. Saját dolgozata e folyóiratban kevés állott; annál munkásabb volt mások buzdításában, s az intézet és irodalom számára megnyerésében. Utóbb e folyóírás más kezekre szállván, Wigand Ottót, akkor pesti kiadó-könyvárost, egy új folyóírás alapítására bírta, mely 1831-ben megindult e czím alatt: Sas, vegyes tárgyú iratok az olvasni és tudni méltó minden ágaiból. Több tudósokkal egyesülve kiadta Thaisz a 3-dik kötetig Cserneczkyvel, a 12-ig maga, a 15-ig Felapáti Molnár Sándorral (I–XV. Pest, 1831–3), s azt koronként a maga czikkelyeivel is bővítette, melyek közt említendő: A magyar törvény elsőbbségereinek némely vonásai (I. k.). Időközben a Közhasznú Esmeretek Tárába is dolgozott, Walter Scott Ivanhoe regényét (2 köt. Pest, 1829) és Wachtler Bernát ismeretes munkáját fordította: Nyíltszívű észrevételek a Magyarország számára javallott váltó- s törvénykezésrendre s némelly ezzel rokon tárgyakra (Pest, 1832). A magyar tudós Társaság a literatura körül, kivált egy korábbi szakban, hatással buzgott férfit mindjárt első nagygyűlésében, 1831-ben febr. 17-dikén választotta lev. tagjává. Életét gutaütés végezte hirtelen 1840-ben, julius 9-én. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár