1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1831

Köteles Sámuel Kazinczy Ferenc Teleki Ferenc Tittel Pál

† 1832

Imre János Kresznerics Ferenc Zach János Ferenc, báró

† 1833

Görög Demeter Simai Kristóf

† 1834

Végh István

† 1835

Forgó György Georch Illés Horváth János Horváth József Elek

† 1836

Berzsenyi Dániel Petrovics Friderik

† 1838

Gelei József Kölcsey Ferenc Nyíry István Perger János

† 1839

Angyalffi Mátyás Buczy Emil Feszler Ignácz Aurél Gorove László Guzmics Izidor Pázmándi Horváth Endre Schuster János Tanárky Sándor

† 1840

Baricz György Márton József Thaisz András

Perger János

Perger János május 15-dikén 1791-ben született Nagy-Váradon, hol atyja a kath. nemzeti iskola igazgatója 1801-ben meghalván, anyabátyja Drágosy Miklós egyes. görög püspök befolyásával, majd Hajdu Ferencz, mostohaapja, valóban atyai vezérlése alatt gondos nevelést vett; s a gymnasiumi philosophiai s törvénytudományi oskolákat végezte. Anyavárosából törvényes gyakorlat végett Pestre ment, hol 1813-ban a kir. tábla mellé h. jegyzővé, 1814-ban ügyvéddé esküdt fel. Peres dolgai mellett is folyvást szeretettel viseltetvén a tudományokhoz, következő munkálatival járult a literatura előmozdításához: 1. Bevezetés a diplomaticába, vagyis az oklevél-ismeret tudományába Schwartner után. (Pest, 1821.). 2. Verbőczy István magyar törvénytára. Magyarosította s némely jegyzékekkel megvilágosította. (Pest, 1830.). 3. A magyar és hazája régenten. (Pest, 1831.). 4. Törvényes és diplomaticai czikkelyek az 1832-ki Tudományos Gyűjteményben, a Közhasznu Esmeretek Tára 2—5. részeiben s a Szemlélőben. Amazok tekintetéből választá őt a m. t. Társaság első nagygyűlésében, 1831. febr. 17-dikén levelező, s az igazgatóság, 1832. sept. 3-dikán helybeli rendes taggá a törvénytudományi osztályhoz; s e helyét még azon évben foglalta el egy, a hűbéri rendszerről írt értekezés felolvasásával, meIy azonban nem jelenhetett meg. Az utóbbi időkben, a társaság megbízásából a Törvénytudományi műszótár szerkesztésével foglalkodott, de e munkálata közben a budapesti árvíz alkalmával megbetegedvén, rövid szenvedés után elhúnyt Pesten máj. 25-dikén, 1838-ban. Kéziratban maradtak tőle s az academia levéltárába tétettek: 1. Értekezés a jobbágyokról. 2. Magyar törvények fordítása a XVI. század közepéig. 3. Emlékbeszéd Georch Illés t. t. felett, megjelenik az Évkönyvek IV. kötetében. Táblabírósággal Heves, Gömör és Tornában tiszteltetett meg. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár