1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1831

Köteles Sámuel Kazinczy Ferenc Teleki Ferenc Tittel Pál

† 1832

Imre János Kresznerics Ferenc Zach János Ferenc, báró

† 1833

Görög Demeter Simai Kristóf

† 1834

Végh István

† 1835

Forgó György Georch Illés Horváth János Horváth József Elek

† 1836

Berzsenyi Dániel Petrovics Friderik

† 1838

Gelei József Kölcsey Ferenc Nyíry István Perger János

† 1839

Angyalffi Mátyás Buczy Emil Feszler Ignácz Aurél Gorove László Guzmics Izidor Pázmándi Horváth Endre Schuster János Tanárky Sándor

† 1840

Baricz György Márton József Thaisz András

Nyíry István

Nyíry István Átányban, Heves vármegyében született majus 9-dikén 1776-ban, hol atyja ref. predikátor s az esperesti sz. szék tanácsosa volt. Tanulását S. Patakon kezdte az ottani főiskolában, egy évet időközben a német nyelv gyakorlása végett Lőcsén töltvén, be is fejezte. Gyenge ifjuságában szenvedélyes barátja a költészetnek s a classica literatura szorgalmas tanulója; számos költeményeket írt, melyekkel azonban soha fel nem lépett. A mennyiség- és természettudományokat Barczafalvi Szabó Dávid, a híres neológ lelkes előadásai után kedvelte meg először, a philosophiát az akkor nagy hírű Szentgyörgyi István alatt. E komolyabb tanulmányok nem tompíták el Nyíry hajlamát a szép iránt, s így őt oly előmenetellel látjuk a festészetet is űzni, hogy 1797-ben az űj fő curator, Vay József befolyásával felállított rajztanítói helyre meghívatnék, miután e czélra gyakorlás, és különféle készületek közt Kassán egy évet töltött. De már 1798-ban a tiszta mathesis rendkiv. tanítójává levén, a rajzolásnak csak annyiban maradt tovább is gyakorlója, mennyiben a mathesissel, nevezetesen annak alkalmazott részével, főleg a föld- és égabroszok és felső épitészeti tervek készítésével, függött össze. 1806-ban júliusban mint rendes prof. a mennyiségtudomány tanítását egész terjedelmében vette által, s nem csak annak elemei körül játszadozva, hanem felsőbb ágaiba is igyekezvén hallgatóit beavatni. Emellett is időt tuda nyerni 1810-ben, prof. Sípos Pál kiléptével a természettudomány oktató székét is ellátni, míg az arra készülő Kézy Mózes 1813-ban a külföldről visszatérvén, azt elfoglalta. Ez idő alatt készitette Nyiry első munkáját: ´A dynamica physica kezdete´ (1811), mely azonban kézirat maradott. A physica Schelling természetphilosophiája tanulására vezette, s ez új és önálló studiumokra ébresztvén mély elmü szellemét, az önhatók tudományát alkotta, melyet e czímű munkájában terjesztett elő: ´Prima elementa matheseos intensorum´ (Kassa, 1821. 111 lap), s mire csakhamar ´A számvetés tudományának kezdete, a köznép és az alsóbb oskolák számára´ (S. Patak, 1822. 85 1ap) következett. Ez időben történt, hogy Nyiry, óhajtása ellen, kedvelt székéről leszólítva, a statistica, földirat, műtan és neveléstudomány tanításával bízatnék meg; s ámbár az önkény mélyen sértette: ő mégis lelke teljes reá szánásával igyekezett e rendeltetésnek is megfelelni, s leczkéi számára Európa statisticáját latinul s a Neveléstudományt magyarul kidolgozta (1822). E helyzet két év múlva óhajtásához képest változott, midőn Rozgonyi halálával, 1824-ben a philosophia tanítószékébe tétetnék által, melyet majd haláláig dicséretesen betöltött. Ez idő alatt következő munkái jelentek meg: ´Conspectus philosophiae empiricae Lockii, scepticae Hummii, criticae Kantii transcendentalis Fichtelii et Schellingii ad suas categorias relati. Cum primis elementis intensorum philosophice propositis´ (S. Patak, 1824. 194 lap.); ´Disquisitio philosophica de causis sermonis latini, grammaticis philosophiae categorias, philosophis grammaticam explicans´ (S. Patak, 1827. 72 l.). Két emlékbeszéde: ´A halál philosophiája, phil. prof. Rozgonyi József felett´ (S. Patak, 1823.); ´A vigasztalásról való beszéd prof. Láczai Szabó József felett´ (S. Patak, 1828.). Egy programma: ´De statuis Graeciae´ (S. Patak, 1827. 20 lap), s több apróbb értekezéseken kívül a Tudományos Gyűjtemény és Felső-magyarországi Minervában. Fő munkája: ´A tudományok öszvessége. I. köt. Közönséges tudománykör, és nyelvtudományi osztály. (S. Patak, 1829. 366 1ap); II. köt. A historiai segédtudományok. (S. Patak, 1831. 371 1ap); III. köt. A tulajdon historia tudományai, (S. Patak, 1831. 556 1ap) — a IV-dik köt.: Mennyiségtudomány, 1836-ban készült el, s máig is kéziratban van. Ennyi érdemek magokra vonván a m. t. Társaság méltató figyelmét, mindjárt annak első nagygyűlésében levelező taggá választatott; a másodikban, 1832-ben az igazgatóság által a mathesis osztályába vidéki második rendes tagul, míg 1836. sept. 2-dikán, saját kérésére, a philosophiai osztályba elsö, fizetett vidéki r. tagul téteték által. Academiai pályáján Nyiry a következő munkákkal lépett fel : A fa- és kőhid ereje (Székfoglaló, Évk. I. 2.); A vizek belső részeinek tudákos ismerete (Évk. III. 3.); Nőjogtan, vagy a szépnem természeti jusairól (U. o.); A tapasztalati lélekismeretből lehozott széptudomány (Ttár. I. 5.); Halley üstökös eloszolhatása (Ttár. VI. 6.); A földrengés tudományos ismertetése (Ttár. VIII. 7.); Az álom philosophiája (Ttár. X. 8.); Az ipar és népszaporodás számalapjai, néhány hitel- és adósságtörlő kérdés megfejtésére (Ttár, új folyam, értek. rész. I. 9.); Az 1835-ki külf. philosophiai munkák, tudományrendszeresen (Ttár, új folyam, literat. Rész. I. 10.); Az angol műipar philosophiája (Ttár, új folyam. értek. Rész. III.). 1838-ban, a mellvízkór kínjai közt, melyek őt egy éven keresztül szakadatlanul csigázták, fejezte be saját philosophiai rendszerét előadó munkáját: ´A mathesis intensorum alkalmazása a philosophia tudományaira´. Kevés hetekkel ezután, augustus 27-én húnyt el, s valamint élve közönségesen becsültetett, halálában számos tisztelői és tanítványai fájdalma követte. 
  (Ormós László egykorú tudósítása szerint). 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár