1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1831

Köteles Sámuel Kazinczy Ferenc Teleki Ferenc Tittel Pál

† 1832

Imre János Kresznerics Ferenc Zach János Ferenc, báró

† 1833

Görög Demeter Simai Kristóf

† 1834

Végh István

† 1835

Forgó György Georch Illés Horváth János Horváth József Elek

† 1836

Berzsenyi Dániel Petrovics Friderik

† 1838

Gelei József Kölcsey Ferenc Nyíry István Perger János

† 1839

Angyalffi Mátyás Buczy Emil Feszler Ignácz Aurél Gorove László Guzmics Izidor Pázmándi Horváth Endre Schuster János Tanárky Sándor

† 1840

Baricz György Márton József Thaisz András

Márton József

Márton József született 1771-ben márc. 2-dikán Iszka-Szent-Györgyön, Fejér vármegyében, hol atyja, István, ref. pred. volt. Iskolai képeztetését 1779–93-ig Debreczenben vette. Eleinte nevelő, nemsokára Lőcsén, az evang. gymnasiumnál erkölcstudomány és természetrajz professora lett. Mint ilyen 1799–1800-ban az elöljáróságtól egy esztendei szabadságot vőn, melyet a két hazának nyelvismereti czélból beutazására fordított. Alig tért vissza, midőn Görög Demeter, akkor Esterházy Pál hg. nevelője, által Bécsbe hivatott, hogy vele ott a magyar irodalom körüli munkásságát megosztaná. Ez idő óta Márton, még Lőcsén megkezdett írói pályáját, egész haláláig folytatta, emellett a m. nyelvet 1806-ig mint magányos nyelvmester, ez óta a bécsi cs. egyetem mellett mint a magyar nyelv és irodalom rendkiv. professora nyilván. is, de fizetés nélkül, végül a m. kir. testőrségnél mint rendes m. nyelvoktató díjjal tanította. Az m. t. academia a nyelv körül magának számos érdemeket szerzett férfiút mindjárt első nagygyűlésében, 1831-ben febr. 17-dikén tisztelte meg választásával. Számos, és sok kiadásokban megjelent munkái hossza sorából a következő nevezetesbeket soroljuk elé: 1. Német grammatika. Egy német olvasnivaló-könyvel és ahhoz tartozó lexiconnal együtt (Kassa, 1799, 13-dik kiadás: Bécs, 1840); 2. Német–magyar és magyar–német Szókönyv (Bécs, 1799–1800); 3. Praktische ungrische Sprachlehre für Deutsche, sammt einem ungarischen Lehrbuche und dazu gehörigen Wörterbuche (Bécs, 1810., 9-dik kiadás, 1840); 4. Lexicon trilingve scholasticum latino-hungarico-germanicam, et hung.-lat.-germanicum (2 köt. Bécs, 1815); 5. Lexicon trilingve latino-hungarico-germanicum ad ductum lexici scholastici Schelleriani et Kirschiano-Borniani elaboratum (2 köt. Bécs, 1818); 6. Deutsch-ungrisch-lateinisches Lexicon. Nach den besten neueren Wörterbüchern (2 köt. Bécs, 1821–3); 7. Bertuch természethistoriai képes könyve (12 darab, Bécs, 1805–10); 8. Magyar Átlás, kezdette Görög és Kerekes, folyt. és bevégezte M. J. (12 tábla, Bécs, 1811); 9. Ehhez Repertorium stb. (Bécs, 1812. regálfol. 2d. bővebb kiad. 1817); 10. Csokonai Vitéz Mihály Poetai munkái (4 köt. Bécs, 1813); 11. Csokonai V. M. nevezetesebb Poetai Munkái. (2 köt. Bécs, 1816); 12. Magyar Kurir (1828–1834 végéig) több rendbeli mellék lapokkal. Utolsó munkája: 13. Gyönyörködtetve tanító magyar Olvasókönyv. (Bécs, 1840). Ennek végíve még sajtó alatt volt, midőn a munkás öreg tüdőszélhűdésben hirtelen elhunyt Bécsben, julius 26-dikán 1840-ben. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár