1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1831

Köteles Sámuel Kazinczy Ferenc Teleki Ferenc Tittel Pál

† 1832

Imre János Kresznerics Ferenc Zach János Ferenc, báró

† 1833

Görög Demeter Simai Kristóf

† 1834

Végh István

† 1835

Forgó György Georch Illés Horváth János Horváth József Elek

† 1836

Berzsenyi Dániel Petrovics Friderik

† 1838

Gelei József Kölcsey Ferenc Nyíry István Perger János

† 1839

Angyalffi Mátyás Buczy Emil Feszler Ignácz Aurél Gorove László Guzmics Izidor Pázmándi Horváth Endre Schuster János Tanárky Sándor

† 1840

Baricz György Márton József Thaisz András

Köteles Sámuel

Köteles Sámuel Újtordán 1770-ben januarius 30-dikán született. Tanulását ott kezdette. Nagy-Enyedre 1781 táján szakadott a grammatikába. Az alsóbb osztályokon mint szolga ment keresztül. Deákká vagy felsőbb tudományok hallgatójává 1788-ban Iett. Professzora, Kovács Jósef vévén észre benne az éles észt, külön leczkéken is tanította. Szentpáli Lőrincz, ki akkor az enyedi tanulóság fénye volt, ismertette meg vele Kantot, ahogy az, mint deáksegéd, ennek munkáját „Kritik der reinen Vernunft" magyarázgatá. Hallatlan vala még ekkor ott a königsbergi mély visgálódó, Köteles fellelte benne világát. Majd a logika osztályát ő tanítá 1796 elején, N. Enyed, Kolosvár s M. Vásárhely Collegiuma látá tanulása megvisgáltatásain kitűnését. Most külföldi egyetembe vonzódott, s hogy mehessen, segélynyerés végett beutazta Erdélyt. Mintegy ezer forintal indula Jénába 1796 őszén. Ott a theologiát Paulus, Griesbach, Schmidt; a filozófiát Fichte, Schmidt, Ulrich; a történet- és nyelvtudományt Beck, Schütz leczkéin hallgatta; anthropologiát Loderéin. Haza 1798-ban tért. ltt esztendeig özv. B. Daniel lstvánné Ő Exeljánál folytatott házi papságot falun és városon, hol magát ajánlóbban megismertetvén, M. Vásárhelyre neveztetett ki a filozófia professorának. Tanításaiban Kantot, később Krugot követte. A statistika és politika mellékes tudománya volt. 1800-ban Sz. lstváni Gál Pál ügyvéd leányát, Rebekát vevé feleségül. 1818-ban N. Enyedre tették által, hol a filozófia tanítása mellett a természeti és közönséges polgári s országos hazai törvény előadását is reá bízták, nem különben a szép ízlés tudományáét. Munkái ily renddel jöttek ki: 1. Logika vagy az értelem tudománya. (Kolosváratt 1809-ben). Ugyanaz másodszor (Kolosváratt 1815-ben). Harmadszor N. Enyeden (1830-ban), az előbbieknél sokkal megbővítve. 2. Erkölcsi filozofiának eleji. (M. Vásárhelyen 1815—17. Két darab). 3. Filozofia encyclopaediája. (N. Enyed, 1829). A magyar akademia lgazgatósága, törvénytudományi osztályába nevezte ki, mint annak is tanítóját, november 17-dikén 1830-ban Posonban, vidéki 2-dik rendes tagnak. De se az első nagygyűlésre Pestre februariusban 1831-ben betegeskedése miatt ki nem jöhetett, se később nem jelenhete meg egy ülésben is, mert a fenn írt napon az elébb mindig egészségest, piros színűt, izmos testűt szélütés éré halálosan. Sírján faragott szép kőoszlop. Emelteté a Collegiumbeli tanulók nagyja-kicsinyje együtt. Csak 10 krajczár pengőben vala mindeniktől elfogadva, hogy az érzékeny adóból senkit ki ne rekesszen tehetetlenség. Özvegye három árva leánnyal marada, kiknek egy középszerű házat s mintegy 300 v. cz. forintot érő könyvtárt hagyhatott. Kéziratban e munkáji: 1. Jus naturae privatum publicum ac gentium universale. Ennek közrebocsátását Bécsből tilalom hátráltatá. Változtatott rajta, megint felküldé. Az ismét megtagadó válasz halottat ért. 2. Embertudomány. Egyszer bővebben dolgozva, de nem egészen letisztázva, másodszor rövidebben, kérdésekre feleletekkel. 3. Statistica. M. Principatus Transylvaniae. Nemsokára kezdé M. Vásárhelyre mente után, s így ehhez máig többféle lenne toldandó. 4. Metaphysica. Ez is latinul. Bé nem végzett kéziratjai: 1. A filozofia historiája. 2. A görög filozofia historiája. 3. Szép ízlés tudománya. 4. Nevelés tudománya. 
  Szász Károly prof. tudósítása után - Döbrentei Gabor 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár