1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

Tárkányi Béla József Tóth Ágoston Tóth Kálmán Tóth Sándor Tanárky Sándor Tarczy Lajos Tasner Antal Teleki Ferenc Tessedik Ferencz Thaisz András Tittel Pál Trefort Ágoston Vásárhelyi Pál Végh István Vész János Ármin Vachott Sándor Vajda Péter Vass László Waltherr László Imre Weninger Vincze Zach János Ferenc, báró Zlamál Vilmos Zsigmondy Vilmos Zsivora György

Waltherr László Imre

Waltherr László Imre 1788. november 1-én született Tarczal mezövárosában, Zemplénben. Tanulását, atyjának, a gróf Károlyi-család nyíradonyi gazdatisztének 1795-ben történt halála után — az anyai rokonok szárnyai alatt — a tarczali nemzeti iskolában kezdette, Tokajban, majd Szegeden folytatta, s innét a törvénytudományok hallgatása végett Kassára menvén, bevégezte 1809-ben. Két évi törvénygyakorlat után, 1811-ben a Károlyiak hódmezővásárhelyi uradalmánál ügyészi írnokká neveztetett, s innen 1813-ban Pestre tétetett át a családi jószágok középponti kormányának titoknoki hivatalához. Ennek lajstromozója vala, midőn 1815-ben ügyvédi oklevelet nyert; jegyzője, midőn 1819-ben a tótmegyeri urodalom előbb ideiglenes, majd valóságos igazgatójává lett, s az maradt 1822-ig, mely évben a grófok jószágaikat a gyámi és gondviselői kezekből a magokéiba átvévén, Waltherrt a nemzetség levéltárnokává nevezték, mely hivatalában példás lelkiismeretességgel járt el 1850-ben bekövetkezett nyugalmaztatásaig, minek következésében 1851-dik év tavaszán Pestről Tarczalra tette át lakását, születéshelyén óhajtván élte alkonyát leélni. Irói munkásságát hasonló lelkiismeretesség jellemzi, mellyel másoknak a magyar történetvizsgálás, különösebben az oklevelek kiadása körüli kissé könnyelmű eljárását ellensúlyozni törekedett, s mely őt méltóvá tette, hogy az Akademiának 1832. sept. 1-én tartott nagygyűlése által levelező tagúl választassék; mint ilyen részt vett a „Magyar Tudós Társaság Zsebszótára" készítésében, valamint már korábban Kresznerics „Magyar Szótára" és Kisfaludy Károly munkáinak kibocsátása körül is volt munkás. Vegyes dolgozatai következők : 1. Felelet Edvi Illés Pál úrnak három kérdéseire, melyeket a Tudományos Gyűjtemény 1827-ik évi VII. kötetének 125. lapján „Philologiai kérdések" czíme alatt tett fel, a Karácson, Áldozó-csütörtök és Szent Mihály lova nevezetek fejtegetése. (Az 1828-ki Tudományos Gyűjtemény IX. kötetében.) 2. Felelet az egyházi kalendáriombeli kérdésre, mely a f. é. Tudományos Gyűjtemény I. kötetében foglaltatik ezen szavakkal: „Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe" stb. ezen ünnep ingatagsága okának fejtegetése. (Tudom. Gyűjt. 1829-ki folyamat. VI. kötetében.) 3. Cseh literatura, toldalékul az 1830-ki Tud. Gyűjt. VI. köt.-hez. A prágai főoskola könyvtárában találtató Berzeviczy Pál deák versei, és Lépes Bálint magyar könyvei felől. (Tud. Gyűjt. 1830. VIII. kötetetében.) 4. Némely ösmeretek a győri püspökmegyéről, s egy—két püspökről; bebizonyításával annak, hogy Takaró Gergely a győri püspökök sorában helyet nem foglalhat. (Tudom. Gyűjt. 1833. VI. kötetében.) 5. Szalkai László deáknak 1510-ik évi magyar levele Bánffy Ferenczhez, a méltóságos nagy-károlyi Károlyi grófi ág közlevéltárában. Képmásban is. (Kiadta Horvát István a magyar nyelv régi maradványai között az 1835-ki Tud. Gyűjt. IX. kötetében.) 6. Porcshalma és az ecsedi tó. (Tudománytár 1836-iki IX. kötetében egy 1389-ki oklevél képmásával.) 7. Jegyzetek e czímű könyv felett: „Erdélyország történetei tára. Egykorú, s magyar nyelven készített történetiratok, levelek, országgyűlési végzések és törvényczikkelyekből. Kiadják gróf Kemény József és nagyajtai Kovács István. Első kötet. 1540—1600. Kolozsvárt, 1837." (Az 1837-ki „Figyelmező"-ben.) + Állítások, vélemények, felvilágosítások az „Erdélyország történetei tára” ügyében nagyajtai Kovács István feleletére. (Nemz. Társalkodó 1837. 2-dik félévében) 8. Vizsgálata ezen czímű könyvnek: „Codex Diplomaticus Hungariae Ecclesiasticus ac Civilis. Studio et opera Georgii Fejér) Tomi VII. Volum. III. Budae, 1835. (Az 1837-ki „Figyelmező"-ben). Külön is kinyomatott. 9. Kalendáriomi magyar régiségek. (Tudománytár 1838-ki III. és IV. kötetében) 10. Érdekes levél. Kardinál gróf Csáky Imre 1718-ki Sz. Iván hava 22-én gróf Károlyi Sándorhoz írott levele. (Az 1840-ki „Athenaeum" I. félévében.) 11. Hónapok magyar nevezeteiről. (Az 1840-ki „Honművész"-ben, a „Hasznos Mulatságok"-ban és a „Literaturai Csarnok"-ban .) 12. A magyarországi gyökeres nemzetségekről. (Az 1841-ki Tudománytár X-dik kötetében.) 13. A tokaji és ménesi mesterséges aszúbor. (Az 1841-ki Műiparban és a Társalkodóban.) 14. Andrásy Zsigmond néhány érdekes levele. (Az 1842-ki Athenaeumban.) 15. Érdekes levelek gróf Károlyi Ferenczhez. (Az 1843-ki Religio és Nevelésben.) 16. V-dik Istvánnak mint ifjabbik magyar királynak VI. Béla korabeli svéd háborújáról. (Magyar tudós társaság Évkönyvei. Hatodik kötet.) 17. A Bethlen czímerről. (Magyar Akademiai Értesítő VII. és VIII. évfolyamában.) 18.. Mária Terézia bemutatta II. Józsefet az 1741-ki országgyülésnek. (Magyar Akademiai Értesítő VI. évfolyamában.) 19. Felszólalás a lelkészek világi ruházat-viselése ellen. (Az 1848-ki Religio és Nevelésben.) 20. Gácsfalva egyházi régiségei. (Uo. 1850-ben) 21. A folyadék-mértékekről egy—két szó. (Az 1852-ki Gazdasági Lapokban) 22. Pár bizalmas szó nagyon tisztelt boros gazdáinkhoz. (Uo. 1853-ban.) 23. A Károlyi családnév magyarázata és története. (Az 1858-ki Magyar Sajtóban.) 24. Töredékben maradt: Margitsziget bírálatának ellenbírálata. Még élete végéveiben is a Károlyi-nemzetség történetéhez fáradhatlanul gyűjté az adatokat, s e végre Sztárán a gróf Sztáraiak levéltárát is átböngészvén, a térgyára vonatkozó okleveleket lemásolta, s okmánygyűjteményét ez úton is gyarapította. Meghalt 1863. october 23-án. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár