1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

Márkfy Sámuel Márton József Mészáros Lázár Magda Pál Markó Károly Mednyánszky Alajos Molnár Aladár Morócz István Ney Ferencz Nyíry István Nyáry Albert, báró

Nyíry István

Nyíry István Átányban, Heves vármegyében született majus 9-dikén 1776-ban, hol atyja ref. predikátor s az esperesti sz. szék tanácsosa volt. Tanulását S. Patakon kezdte az ottani főiskolában, egy évet időközben a német nyelv gyakorlása végett Lőcsén töltvén, be is fejezte. Gyenge ifjuságában szenvedélyes barátja a költészetnek s a classica literatura szorgalmas tanulója; számos költeményeket írt, melyekkel azonban soha fel nem lépett. A mennyiség- és természettudományokat Barczafalvi Szabó Dávid, a híres neológ lelkes előadásai után kedvelte meg először, a philosophiát az akkor nagy hírű Szentgyörgyi István alatt. E komolyabb tanulmányok nem tompíták el Nyíry hajlamát a szép iránt, s így őt oly előmenetellel látjuk a festészetet is űzni, hogy 1797-ben az űj fő curator, Vay József befolyásával felállított rajztanítói helyre meghívatnék, miután e czélra gyakorlás, és különféle készületek közt Kassán egy évet töltött. De már 1798-ban a tiszta mathesis rendkiv. tanítójává levén, a rajzolásnak csak annyiban maradt tovább is gyakorlója, mennyiben a mathesissel, nevezetesen annak alkalmazott részével, főleg a föld- és égabroszok és felső épitészeti tervek készítésével, függött össze. 1806-ban júliusban mint rendes prof. a mennyiségtudomány tanítását egész terjedelmében vette által, s nem csak annak elemei körül játszadozva, hanem felsőbb ágaiba is igyekezvén hallgatóit beavatni. Emellett is időt tuda nyerni 1810-ben, prof. Sípos Pál kiléptével a természettudomány oktató székét is ellátni, míg az arra készülő Kézy Mózes 1813-ban a külföldről visszatérvén, azt elfoglalta. Ez idő alatt készitette Nyiry első munkáját: ´A dynamica physica kezdete´ (1811), mely azonban kézirat maradott. A physica Schelling természetphilosophiája tanulására vezette, s ez új és önálló studiumokra ébresztvén mély elmü szellemét, az önhatók tudományát alkotta, melyet e czímű munkájában terjesztett elő: ´Prima elementa matheseos intensorum´ (Kassa, 1821. 111 lap), s mire csakhamar ´A számvetés tudományának kezdete, a köznép és az alsóbb oskolák számára´ (S. Patak, 1822. 85 1ap) következett. Ez időben történt, hogy Nyiry, óhajtása ellen, kedvelt székéről leszólítva, a statistica, földirat, műtan és neveléstudomány tanításával bízatnék meg; s ámbár az önkény mélyen sértette: ő mégis lelke teljes reá szánásával igyekezett e rendeltetésnek is megfelelni, s leczkéi számára Európa statisticáját latinul s a Neveléstudományt magyarul kidolgozta (1822). E helyzet két év múlva óhajtásához képest változott, midőn Rozgonyi halálával, 1824-ben a philosophia tanítószékébe tétetnék által, melyet majd haláláig dicséretesen betöltött. Ez idő alatt következő munkái jelentek meg: ´Conspectus philosophiae empiricae Lockii, scepticae Hummii, criticae Kantii transcendentalis Fichtelii et Schellingii ad suas categorias relati. Cum primis elementis intensorum philosophice propositis´ (S. Patak, 1824. 194 lap.); ´Disquisitio philosophica de causis sermonis latini, grammaticis philosophiae categorias, philosophis grammaticam explicans´ (S. Patak, 1827. 72 l.). Két emlékbeszéde: ´A halál philosophiája, phil. prof. Rozgonyi József felett´ (S. Patak, 1823.); ´A vigasztalásról való beszéd prof. Láczai Szabó József felett´ (S. Patak, 1828.). Egy programma: ´De statuis Graeciae´ (S. Patak, 1827. 20 lap), s több apróbb értekezéseken kívül a Tudományos Gyűjtemény és Felső-magyarországi Minervában. Fő munkája: ´A tudományok öszvessége. I. köt. Közönséges tudománykör, és nyelvtudományi osztály. (S. Patak, 1829. 366 1ap); II. köt. A historiai segédtudományok. (S. Patak, 1831. 371 1ap); III. köt. A tulajdon historia tudományai, (S. Patak, 1831. 556 1ap) — a IV-dik köt.: Mennyiségtudomány, 1836-ban készült el, s máig is kéziratban van. Ennyi érdemek magokra vonván a m. t. Társaság méltató figyelmét, mindjárt annak első nagygyűlésében levelező taggá választatott; a másodikban, 1832-ben az igazgatóság által a mathesis osztályába vidéki második rendes tagul, míg 1836. sept. 2-dikán, saját kérésére, a philosophiai osztályba elsö, fizetett vidéki r. tagul téteték által. Academiai pályáján Nyiry a következő munkákkal lépett fel : A fa- és kőhid ereje (Székfoglaló, Évk. I. 2.); A vizek belső részeinek tudákos ismerete (Évk. III. 3.); Nőjogtan, vagy a szépnem természeti jusairól (U. o.); A tapasztalati lélekismeretből lehozott széptudomány (Ttár. I. 5.); Halley üstökös eloszolhatása (Ttár. VI. 6.); A földrengés tudományos ismertetése (Ttár. VIII. 7.); Az álom philosophiája (Ttár. X. 8.); Az ipar és népszaporodás számalapjai, néhány hitel- és adósságtörlő kérdés megfejtésére (Ttár, új folyam, értek. rész. I. 9.); Az 1835-ki külf. philosophiai munkák, tudományrendszeresen (Ttár, új folyam, literat. Rész. I. 10.); Az angol műipar philosophiája (Ttár, új folyam. értek. Rész. III.). 1838-ban, a mellvízkór kínjai közt, melyek őt egy éven keresztül szakadatlanul csigázták, fejezte be saját philosophiai rendszerét előadó munkáját: ´A mathesis intensorum alkalmazása a philosophia tudományaira´. Kevés hetekkel ezután, augustus 27-én húnyt el, s valamint élve közönségesen becsültetett, halálában számos tisztelői és tanítványai fájdalma követte. 
  (Ormós László egykorú tudósítása szerint). 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár