1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

Márkfy Sámuel Márton József Mészáros Lázár Magda Pál Markó Károly Mednyánszky Alajos Molnár Aladár Morócz István Ney Ferencz Nyíry István Nyáry Albert, báró

Magda Pál

Magda Pál született 1770-ben jun. 29-dikén Rozsnyón; képződését a dobsinai, rozsnyai, késmárki és pozsonyi evang. tanodákban vette, s azt a jénai egyetemben fejezte be. Hazatérve nevelést vállalt, melyet 1797-ben köztanítósággal váltott fel az akkor virágzott csetneki nevelőintézetben, honnan a gömöri ev. gymnasiumhoz rector-professornak ment által, tizedfél év után pedig Lőcsére a philos. tudományokat tanítani, majd Beszterczebányára, onnan Sopronba, Karlóczra, Patakra, s végre Szarvasra, hol két évvel ezelőtt lépett nyugalomra, miután a köztanításban negyven esztendőnél többet töltött el. Munkái a következők: 1. Magyar országnak és a határ őrző katonaság vidékinek legújabb statistikai és geographiai leírása (Pest, 1819); 2. Neueste statistich-geographische Beschreibung des Königreichs Ungarn, Croatien, Slavonien und der ungarischen Militärgrenze (Leipzig, 1832.; és u. ott 1835); 3. A mezei gazdaság philosophiájának szabásai szerint okoskodó és munkálkodó gazda (Sáros-Patak, 1833. és 1839); 4. Az embernek eredeti formájáról programma, mellyel az iskola érdemes pártfogóit a szarvasi ev. luth. gymnasiumban 1837. tartott oskolai vizsgálatra meghívja (Pest, 1837); 5. Értekezések a Felső Magyarországi Minervában: A culturáról, A fátumról, A magyar nyelvben teendő ujítások barátjai és ellenségei közt levő perről, A nemz. nyelv mivelésében követendő mértékről (1827–28). E munkái tekintetéből a m. tudós Társaság őt 1834-ben nov. 8-dikán levelező tagjául választotta. Halála 1841-ben julius 23-dikán következett be, hetvenegy éves korában. Hátrahagyott kéziratai a következők: 1. Az én paradoxunaim (1831); 2. Professori beköszöntő beszéd (1834); 3. Értekezések az ember rendeltetéséről, A nevelésről, Az ember képzésének akadályairól (1836); 4. A philosophiáról (1838). 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár