1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

Kállay Ferencz Kőrösi Csoma Sándor Kölcsey Ferenc Köteles Sámuel Kéry (Bittner) Imre Kalchbrenner Károly Kallós Lajos Kassai József Kazinczy Ferenc Kemény Gábor, Báró Kenessey Albert Kerekes Ferencz Kis János Kisfaludy Károly Kisfaludy Sándor Kiss Ferencz Kiss Pál Klauzál Imre Kolossváry Sándor Konek Sándor Konek Sándor Kopácsy József Korizmics László Korponay János Kossovich Károly Kovács Pál Kovács Sebestyén Endre Kováts Mihály Kresznerics Ferenc Kriesch János Kukuljevič-Sakcinski Iván Ladányi Gedeon Lakos János Lenhossék József Lichner Pál Lugossy József Lukács Móricz

Kopácsy József

Kopácsy József született május 30-dikán 1775-ben Veszprémben, hol a középtanodák végeztével 1791-ben azon megye kispapjai közé felvétetvén, a bölcsészetet és hittudományokat a pozsonyi fő papnöveldében tanulta. 1796-ban a veszprémi növeldében tanulmányok felügyelője, majd a püspöki helytartó titoknoka, 1798-ban fölszenteltetett. E hivatala mellett 1799 óta szintén a veszprémi növeldében az egyházi történetet és törvényt tanította, 1805-ben szentszéki közbíró, 1806-ben veszprémi plebános és alesperes, 1807-ben kanonok, néhány év múlva somogy-szentjakabi apát, hantai prépost és veszprémi főesperes, az 1811–2-ki országgyűlésen káptalani követ, 1817-ben kir. táblai főpap, 1819-ben prisztinai czímzetes püspök és hétszemélynök, mely hivatalt 1822-ig mint fejérvári, s 1825-ig mint veszprémi püspök is folytatta, míg 1831-ben tőle saját kérelmére fölmentették. Egyházi s bírói pályán szerzett érdemeiért a felség őt 1828-ban belső titkos tanácsossá, 1839-ben pedig esztergomi érsekké s az ország herczegi főérsekévé nevezte, mely méltósága mellett 1842-ig a veszprémi püspökséget is viselte. Az academia, melynek alaptőkéjéhez ő az egyházi férfiak közül elsőként járult (1830-ban 1000 pft-tal), első nagygyűlésében 1831-ben választotta tiszteleti tagjául. Nyomtatásban megjelentek tőle: 1. Az israelitáknak és keresztényeknek szokásaik és erköltseik, Henry apát után francziából (1–2. köt. Veszprém, 1801–2); 2. Beszéd Károly Ambrosius eszterg. érsek emlékezetére (Buda, 1810); 3. Egyházi beszéd, midőn az esztergami fő-anyatemplomnak fundamentoma ... letétetnék (Esztergom, 1822); 4. Számos egyházi beszéde kéziratban. Meghalt sept. 18-dikán 1847-ben. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár