1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

Kállay Ferencz Kőrösi Csoma Sándor Kölcsey Ferenc Köteles Sámuel Kéry (Bittner) Imre Kalchbrenner Károly Kallós Lajos Kassai József Kazinczy Ferenc Kemény Gábor, Báró Kenessey Albert Kerekes Ferencz Kis János Kisfaludy Károly Kisfaludy Sándor Kiss Ferencz Kiss Pál Klauzál Imre Kolossváry Sándor Konek Sándor Konek Sándor Kopácsy József Korizmics László Korponay János Kossovich Károly Kovács Pál Kovács Sebestyén Endre Kováts Mihály Kresznerics Ferenc Kriesch János Kukuljevič-Sakcinski Iván Ladányi Gedeon Lakos János Lenhossék József Lichner Pál Lugossy József Lukács Móricz

Kolossváry Sándor

Kolossváry (Kolosváry) Sándor született 1775-ben mart. 20-dikán Homok-Bödögén, Veszprém vármegyében, honnan nemes szülői gyermekeik könnyebb nevelése végett utóbb Pápára mentek át lakni. Sándor az elemi iskolákat itt, a gymnasiumiakat Sopronban és Veszprémben folytatta, 1790-ben a veszprémi egyházmegye növendék papjai közé vétetett fel, s a pozsonyi seminariumban a philosophiai és theologiai tudományokat jeles előmenetellel végezte. 1797-ben al-, majd feldékán, káptalan káplánja, predikátor a székesegyházban, végre 1798-ban martiusban misés pap, s a veszprémi seminariumban az erkölcsi és lelkipásztori tudományok rendes tanítója. 1804-ben nagykapornaki plebános és alesperes Zalában, s a vármegye táblabírája; 1808-ban sept. 1-jén veszprémi kanonok; 1809-ben veszprémi főplebános, 1812-ben Veszprém vármegyei táblabíró, 1814-ben vásárhelyi sz. Lámpért apátja, 1822-ben segösdi, 1823-ban pápai főesperes. 1825-ben mint káptalani követ jelen volt az országgyűlésen; 1829-ben megválván a veszprémi plebánosságtól, káptalani dékán, 1832 óta káptalani Olvasó kanonok. A m. tudós Társaság alapítói őt köz bizodalommal az academia igazgató tagjai, maga a társaság pedig mindjárt 1831-ben tartott első nagygyűlésében, febr. 15-dikén tiszteleti tagjává választotta; mely viszonyában ő mind a nagy szótár előkészületeiben vett munkás részt, mind egyéb szolgálatokkal mozdította elő a társaság érdekeit. Az academiai alaptőke neveléséhez még 1832-ban 400 pft-tal járult. Egyházi beszédeit feles számmal Szalay Imre adta ki gyűjteménye V. VI. s az új folyam I. és II. köteteiben, a többek még kéziratban vannak. A halál 1842-ben dec. 7-dikén vetett véget a köz tiszteletű férfiú munkás és jótevő életének. D. Schedel Ferencz 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár