1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

Kállay Ferencz Kőrösi Csoma Sándor Kölcsey Ferenc Köteles Sámuel Kéry (Bittner) Imre Kalchbrenner Károly Kallós Lajos Kassai József Kazinczy Ferenc Kemény Gábor, Báró Kenessey Albert Kerekes Ferencz Kis János Kisfaludy Károly Kisfaludy Sándor Kiss Ferencz Kiss Pál Klauzál Imre Kolossváry Sándor Konek Sándor Konek Sándor Kopácsy József Korizmics László Korponay János Kossovich Károly Kovács Pál Kovács Sebestyén Endre Kováts Mihály Kresznerics Ferenc Kriesch János Kukuljevič-Sakcinski Iván Ladányi Gedeon Lakos János Lenhossék József Lichner Pál Lugossy József Lukács Móricz

Kiss Ferencz

Kiss Ferencz 1791. december 8-án született Bécsben, hol atyja, Gábor a hadi mérnöktestnél őrnagy — az ország egyik legnevezetesebb közlekedési eszközének, a Ferencz-csatornának építője — akkoron tartózkodott vala. Az ifjú Ferencz első nevelését Horvátországban nyeré, az alsóbb és felsőbb iskolákat Szegeden, Szabadkán, Győrött járta, Nagyváradon végezte. Aztán letévén az ügyvédi vizsgálatot, a Ferencz csatornai s a bácsi bérlett jószágok kormányzásánál ülnökké lett; majd 1820-ban Zombor városa határkimérési biztosává neveztetett. Megszűnvén 1828-ban a bácsi uradalmak bérlése, Budára költözött, hol 1859. július 25-én közbejött haláláig — úgyis mint a régiség- és pénztannak a pesti tudományegyetemnél helyettes tanára — szenvedélyének, a régiségek búvárlásának élt. Az Akadémia időszaki iratának, a Tudománytárnak 1837, 38 és 39-diki folyamaiban több rendbeli apróbb archaeologiai értekezés, nevezetesen az 1839-dikinek martiusi kötetében „az Ó-Budán talált római szabályozó pénzmérték" fejtegetése jelenvén meg tőle, 1839. november 23-án levelező taggá választatott. 1855-ben „Buda városának legrégibb ismert pecsétéről", 1857-ben „a karika-pénzről" sat. értekezett az Akademiában. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár