1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

Kállay Ferencz Kőrösi Csoma Sándor Kölcsey Ferenc Köteles Sámuel Kéry (Bittner) Imre Kalchbrenner Károly Kallós Lajos Kassai József Kazinczy Ferenc Kemény Gábor, Báró Kenessey Albert Kerekes Ferencz Kis János Kisfaludy Károly Kisfaludy Sándor Kiss Ferencz Kiss Pál Klauzál Imre Kolossváry Sándor Konek Sándor Konek Sándor Kopácsy József Korizmics László Korponay János Kossovich Károly Kovács Pál Kovács Sebestyén Endre Kováts Mihály Kresznerics Ferenc Kriesch János Kukuljevič-Sakcinski Iván Ladányi Gedeon Lakos János Lenhossék József Lichner Pál Lugossy József Lukács Móricz

Kisfaludy Sándor

Kisfaludy Sándor született Sümegen, Szala (Zala) vármegyében, sept. 27-dikén 1772-ben, iskoláit Győrött és Pozsonyban végezte, s húsz éves korában huszár kadét lett. 1793-ben mint hadnagy a m. kir. testőr-sereghez, innen Esterházy Antal herceg halála után ismét garnison-ezredbe tétetett által. 1796-ban Olaszországban a francziák elleni küzdött, Milano mellett fogságba esett, melyből 1797-ben kiszabadulván, Wallis Olivér gyalog sorezredébe lépett, hol majdan főhadnagy, 1799-ben a rajnai hadtesttel számos ütközetekben vett részt. 1800-ban elhagyván a katonaságot, hazajött, megházasodott, s megkezdődött 1801-ki felléptével egyike a magyar irodalom legragyogóbb pályáinak, melyet egész haláláig – ez october 28-kán 1844-ben ragadta el – kevés szünetekkel folytatott, miután időközben, t. i. 1809-ben Szala részéről, a felkelő nemesség soraiban mint alezredes s a Nádor-Főkapitány mellett segédképpen, még egyszer katonáskodott. Munkái: 1. Himfy Szerelmei (I–II. köt. Buda, 1801–7); 2. Regék a magyar előidőből (Buda, 1808., másodszor u. ott 1818); 3. Hazafiúi szózat a m. nemességhez (1809); 4. Hunyadi János (Buda, 1816); 5. Eredeti magyar játékszín (2 köt. u. ott 1825–6); 6. Gyula szerelme (u. ott. 1825); 7. Regék s apróbb versek az Aurora, Árvízkönyv, Aradi Vészlapok stb. köteteiben 1822–1844-ig); 8. Kisfaludy Sándor Minden Munkái (8 köt. Pest, 1833–8.). Kisfaludy Sándor tagja volt azon biztosságnak, mely 1828-ban Pesten a m. academia alaprajzát dolgozta ki, 1830-ban nov. 17-dikén rendes tagjául neveztetett ki a nyelvtudományi osztálynak, 1835-ben tiszteleti tag, 1842-ben a Kisfaludy-Társaság tagjává választatott. Kéziratai közt az 1809-ki nemesi fölkelés története is feltaláltatik. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár