1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

Kállay Ferencz Kőrösi Csoma Sándor Kölcsey Ferenc Köteles Sámuel Kéry (Bittner) Imre Kalchbrenner Károly Kallós Lajos Kassai József Kazinczy Ferenc Kemény Gábor, Báró Kenessey Albert Kerekes Ferencz Kis János Kisfaludy Károly Kisfaludy Sándor Kiss Ferencz Kiss Pál Klauzál Imre Kolossváry Sándor Konek Sándor Konek Sándor Kopácsy József Korizmics László Korponay János Kossovich Károly Kovács Pál Kovács Sebestyén Endre Kováts Mihály Kresznerics Ferenc Kriesch János Kukuljevič-Sakcinski Iván Ladányi Gedeon Lakos János Lenhossék József Lichner Pál Lugossy József Lukács Móricz

Kallós Lajos

Kallós Lajos született 1819-ben május 15-dikén Borzován, Szatmár megyében. Korán árvaságra jutván, saját erejére volt utalva, midőn a gymnasiumot és collégiumot Sárospatakon látogatta. 1843-ban a debreczeni főiskolán jogtudományi tanszéket nyert el, melynek egész életét szentelte. Az Akadémia 1863-ban jan. 13-dikán választotta meg levelező tagjává. Munkái: Alapelvek a magyar polgári jogban (Pest, 1846), később átdolgozva újra kiadta ily czím alatt: A magyarhoni polgári jog alapelvei (Debreczen, 1862–1864); Magyarországi főtörvényszéki ítéletek gyüjteménye (Debreczen, 1862); Az osztrák polgári jog elvei (1852); Az egyetemes európai jogtörténelem vázlata; A törvények tiszteletéről (M. Akadémiai Értesítő). A szaklapokban több értekezése jelent meg. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár