1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

Kállay Ferencz Kőrösi Csoma Sándor Kölcsey Ferenc Köteles Sámuel Kéry (Bittner) Imre Kalchbrenner Károly Kallós Lajos Kassai József Kazinczy Ferenc Kemény Gábor, Báró Kenessey Albert Kerekes Ferencz Kis János Kisfaludy Károly Kisfaludy Sándor Kiss Ferencz Kiss Pál Klauzál Imre Kolossváry Sándor Konek Sándor Konek Sándor Kopácsy József Korizmics László Korponay János Kossovich Károly Kovács Pál Kovács Sebestyén Endre Kováts Mihály Kresznerics Ferenc Kriesch János Kukuljevič-Sakcinski Iván Ladányi Gedeon Lakos János Lenhossék József Lichner Pál Lugossy József Lukács Móricz

Lichner Pál

Lichner Pál született 1816-ban decz. 12-dikén Modorban. E kisvárosban végezte a gymnasiumot, a bölcselmi tanfolyamot Pápán, a theologiát Pozsonyban. Ezután másfél évet részint a lipcsei, részint a göttingai egyetemen töltött a classica-philologia tanulmányozásával, de mellékesen a hazai történelem kútforrásaival is foglalkozva, különösen Lipcsében a Pölitz-féle, hungaricumokban gazdag könyvtárban. Hazatérve, 1842-ben a pozsonyi evang. lyceum ideiglenes tanárává választatott, s ugyanekkor adta ki első munkáját is: Hellen nyelvtan elemei (Pozsony, 1842), a következő évben rendkívüli tanár lett, 1852-ben rendes, 1861–68-ig mint igazgatótanár működött folyvást a pozsonyi evang. lyceumban. Lichner különösen az ötvenes és hatvanas években fejtett ki nagyobb munkásságot a classica-philologia és magyar történelmi kútfők kiadása terén. Hellén nyelvtana és olvasó könyve, a maga idejében nagy hézagot töltött be s történelmi kútfő-kiadásai, amelyek leginkább városaink, s az evang. egyház történetére vonatkoznak, szintén jelesek. Íme megjelenésük sorrendjében: 1. Hellen olvasókönyv (I–II. köt. Pozsony, 1844); 2. Ofner Stadtrecht (Pressburg, 1845., Michnay Endrével adta ki); 3. Hellén nyelvtan (2. átdolg. kiad. Pozsony, 1853); 4. Hellen gyakorlókönyv (Pozsony, 1854); 5. Szabó Istvánnak magyar Homerosáról (Lyceumi programm-értekezés, 1854); 6. Johann Pogner’s Verzeichniss über den Bau der evang. Kirche in Pressburg 1636–1683, und Johann Liebergott’s Tagebuch von den Verfolgungen der Evangelischen in den Jahren 1672–1683, nach den Handschriften der evang. Bibliothek mit Urkunden herausgegeben (Pressburg, 1861); 7. Szenczi Molnár Alberthez 1608–1610. írt tizenhét levél (Lyceumi programm, 1862); 8. Micae historico-chronologicae evangelico-pannonicae… collectae et adumbratae opella Johannis Burii laureati poetae etc. anno vero Christi 1685 et in sequentibus in ordine redigi coeptae. Ex autographo Posoniensi (Posonii, 1864); 9. Egyháztörténelmi közlemények (Lyceumi programm, 1867). Az Akadémia mindkét irányú munkásságát méltányolván, 1859. decz. 16-án tartott nagygyűlésen lev. tagjává választotta. 1880-ban nyugalomba vonult, 1884-ben okt. 4-dikén életének 68-ik évében meghalt. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár