1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

Kállay Ferencz Kőrösi Csoma Sándor Kölcsey Ferenc Köteles Sámuel Kéry (Bittner) Imre Kalchbrenner Károly Kallós Lajos Kassai József Kazinczy Ferenc Kemény Gábor, Báró Kenessey Albert Kerekes Ferencz Kis János Kisfaludy Károly Kisfaludy Sándor Kiss Ferencz Kiss Pál Klauzál Imre Kolossváry Sándor Konek Sándor Konek Sándor Kopácsy József Korizmics László Korponay János Kossovich Károly Kovács Pál Kovács Sebestyén Endre Kováts Mihály Kresznerics Ferenc Kriesch János Kukuljevič-Sakcinski Iván Ladányi Gedeon Lakos János Lenhossék József Lichner Pál Lugossy József Lukács Móricz

Ladányi Gedeon

Ladányi Gedeon Hiripen, Szatmár megyében született 1824. máj. 24-én. A gymnasiumi tanfolyamot a szatmári gymnasiumban, a jogit és theologiait pedig Debreczenben végezte. Tanítói pályája végeztével 1846. évben az első gymnasiumi osztály tanítójává lett a debreczeni főiskolában. Innen egy év múlva a szalontai gymnasiumba ment, s ott mint a felsőbb osztályok tanára működött 1851-ig. Ekkor a gymnasiumok újjászervezése alkalmával a debreczeni reform. főiskolai gymnasiumba hivatott meg a történelem tanszékére. A jogakadémiában a magyar állam- és alkotmánytörténetet adta elő. 1872-ben a kolozsvári egyetemen az általános történet tanárává neveztetett ki. Első irodalmi kísérlete volt a debreczeni gymnasium 1853. évi programjában megjelent értekezése ,A görög míveltség előmozdító okairól". 1856. évben megjelent „A világtörténet főbb eseményei." Ezt követték egyes czikkek a Hazánk, Család Könyve, Prot. Népkönyvtár, Sárospataki Füzetek s a Budapesti Szemle czímű folyóiratokban és a Csokonai Albumban, mind történelmi tárgyúak. Eközben az Ó-kor történelmének újra átdolgozott II. és III. kiadásai, a Középkor I. és II. kiadásai láttak világot, s ezek mellett a Világtörténelem és a Magyar történelem tankönyvét szerkesztette az algymnasiumok számára. 1863-ban tette közzé a magyar alkotmány történetéről szóló munkáját; 1867-ben Magyarország történelmét felsőbb tanulók számára; 1868-ban a magyar alkotmány történetének második, egészen átdolgozott kiadását; 1871. évben a magyar királyság alkotmánytörténetét (I. és II. kötet); 1872. évben a magyar alkotmánytörténetnek harmadik, nagy részben rajra átdolgozott kiadásának első felét. Ugyanezen évben május 24-én az Akadémia levelező tagjává választotta. Meghalt 1886. február 4-én. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár