1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

Gáthy István Görög Demeter Gévay Antal Gegő Elek Gelei József Georch Illés Gorove István Gorove László Greguss Ágost Guzmics Izidor Gyárfás István Haberern Jonathán Halász Géza, Dabasi Hegedűs Candid Lajos Hegedűs László Hegedűs Sámuel Henszlmann Imre Hoblik Márton Hoffner József Hornyik János Horváth Ignácz Horváth János Horváth József Elek Horváth Mihály Horváth Zsigmond Hunfalvy János Imre János Ipolyi Arnold Jankovich Miklós Jerney János

Jankovich Miklós

Jankovich Miklós született Pesten, 1773-ban hol iskoláit végezte. A kir. udvari kamaránál szolgálván titoknokká lett; honnan a tudományok kedvéért visszavonulván, egyedül ezeknek élt. Korán, még legkedvesb tanítója Cornides behatása alatt, kezdé a magyar régiségek, irodalmi maradványok gyűjtését, s folytatta azt halálaig, mely 1846-ban april. 18-dikán következett be. A nyelvhez tartozó írásai: 1. Magyar szó-nemzés ötven példákban (Pest, 1812); 2. Haller János buzgósága a magyar nyelv körül a XVII. században (Tud. Gyűjt., 1828. V.); 3. Levelek a magyar nyelv divatjáról I. Ferdinánd alatt (Tud. Gyűjt., 1830. XII.); 4. Magyar nyelv Rudolf alatt (Tud. Gyűjt., 1831. XII.). Az irodalomtörténethez valók: 5. Bevezetés a classicus szerzők esméretébe (Szentgyörgyi Gellérd Sallustja előtt. Budán, 1811); 6. Hazánknak magyar nyelven feljegyzett történeteiről (Tud. Gyűjt., 1817. I.); 7. Magyarországban volt socinianus eklézsiákról s 1588-ki disputatióról (Tud. Gyűjt., 1829. I.); 8. Magyarok története német íróiról (Tud. Gyűjt., 1829. XI.); 9. Kalendáriumok Magyarországban (Tud. Gyűjt., 1829. XII.); 10. Könyvvizsgálat II. Maximilian alatt (Tud. Gyűjt., 1833. IV.). Történeti értekezések: 11. A magyarok hibásan neveztetnek die Magyaren (Tud. Gyűjt., 1820. III.); 12. Gróf Sztáray Mihály Hora támadásakor (Tud. Gyűjt., 1821. II.); 13. A magyar koronához tartozó birodalmaknak függésök (Tud. Gyűjt., 1821. IX.); 14. Az arany bulláról Fejér György ellen (Tud. Gyűjt., 1828. V.); 15. Érdem és bűn Szigetvár védelmében (Tud. Gyűjt., 1829. I.); 16. A magyar és török birodalom terjedése Mátyás alatt (Tud. Gyűjt., 1829. IX.); 17. Werbőczy halála (U. o., X.); 18. Besse János tudósításai (Pest, 1829, 1830); 19. A veteristákról (Tud. Gyűjt., 1833. II.); 20. Pályairat az idegen gyarmatok befolyásáról a magyar nemzetre (1843. kézirat a m. tudós Társaság levéltárában). Régiségtaniak: 21. Bocskai István szerencsés Pénteknapjait hirlelő kolozsvári kőirásról (Tud. Gyűjt., 1818. I.); 22. Zápolya Imre és István hamvai (Tud. Gyűjt., 1818. IX.). 23. Báthory Zsigmond medaigleja (Tud. Gyűjt., 1819. X.); 24. Berzeviczy Albert jegyzetei hazánkat illető, külföldön találtató jelességekről (Tud. Gyűjt., 1820. VI.); 25. A villogó drágakövek eleinknél (Tud. Gyűjt., 1821. VII.); 26. Krumpér, czukortermesztés és selyemtenyésztés legrégibb nyoma Magyarországban (Tud. Gyűjt., 1822. XI.); 27. Budai várban talált régi sírbolt (Tud. Gyűjt., 1827. II.); 28. Venczel király pénzeiről (Uo., VII.). 29. Nógrád Hársashegyéről s esmeretlen aranymives lakosairól (Tud. Gyűjt., 1828. I.); 30. Brandeburgi Katalin emlékkönyve (Tud. Gyűjt., 1830. IX.); 31. Várhelyt találtató hajdani kőpadolatról (Minerva, 1825. IV. köt.); 32. Bocskai valóságos koronájáról (Minerva, 1828. II. köt.); 33. Egyedi Ibrik (M. tud. Társ. Évkönyvei, I. köt.); 34. Egy magyar hősnek ujdonnan felfedezett tetemeiről s öltözetének ékességeiről (Ua., II. köt.). Vegyesek: 35. Lehet-e technologiát bizonyos systemában előadni? (Tud. Gyűjt., 1820. III.); 36. Magyarország különös természetű vizeiről (Minerva, 1829. I. köt.); 37. Sóvári sókút első feltűnése (Tud. Gyűjt., 1831. VII.). Legnevezetesb munkája: 38. a Magyar Könyvtár, a magyar irodalom három századbeli (1533–1833) jeleneteit betűrendben előterjesztő könyvészet, mely még ez évben megyen sajtó alá. Jeles régiség-gyűjteménye, mely utóbb a nemzeti museum számára vétetett meg az ország által, leírva találtatik a Tudományos Gyűjtemény 1817-ki folyama XI. kötetében, Hormayr és Mednyánszky zsebkönyvökben, egy külön megjelent lajstromban: 39. Magyar hajdankor emlékeinek gyűjteménye (Pest, 1830), s Graeffernek austriai encyclopaediája III. kötetében. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár