1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

Gáthy István Görög Demeter Gévay Antal Gegő Elek Gelei József Georch Illés Gorove István Gorove László Greguss Ágost Guzmics Izidor Gyárfás István Haberern Jonathán Halász Géza, Dabasi Hegedűs Candid Lajos Hegedűs László Hegedűs Sámuel Henszlmann Imre Hoblik Márton Hoffner József Hornyik János Horváth Ignácz Horváth János Horváth József Elek Horváth Mihály Horváth Zsigmond Hunfalvy János Imre János Ipolyi Arnold Jankovich Miklós Jerney János

Horváth Mihály

Horváth Mihály született Szentesen, Csongrád megyében, saját följegyzése szerint 1809-bwn okt. 20-dikán, keresztlevele szerint okt. 22-dikén. Az elemi nevelést és a középtanodai oktatást Szegeden nyerte, hová szüleivel öt éves korában átköltözött. 1825-ben Váczon a növendék papok közé fölvétetvén, a philosophiát és theologiát hat éven át tanulta, s mielőtt ez utóbbi tanulmányokat bevégezte volna, a letett szigorlatok után a pesti egyetemnél a bölcsészet tudorává emeltetett. Iskolai pályáját végezvén s pappá szenteltetvén, 1831-ki november 8-án az egyházmegyei hivatalnál jegyzői tisztségbe lépett, innét egy év múlva a gyakorlati lelkészkedésre térvén, abban Dorosmán a Kis-Kunságban három, Kecskeméten kettő, Nagy-Kátán Pest megyében másfél évig mint segédpap működött. Ez évek lefolyta alatt hazáját ismerni vágyván, azt sok irányban beutazta. Utolsó segédpapi állomásáról gróf Keglevich Gábor koronaőr s kamaraelnök fia nevelésére hívatván, új hivatalában másfél évig fáradozott. Lemondván 1840-ben június elején nevelői hivataláról, Nagy-Abonyban ismét segédpapi állomást nyert, honnan egy év múlva gróf Erdődy Kajetán fiai mellé nevelőnek, innen pedig három év múlva a bécsi Theresianumba a magyar nyelv és irodalom tanárává hívatott meg. 1847-ben jun. 20-dikán hatvani plébánossá, 1848-ban a fejedelem által préposttá, és még ugyanez évben csanádi püspökké neveztetett ki. A forradalom növekedtével, Kossuthot kísérve Debreczenbe ment, és az 1849-ben máj. 2-dikán alakult minisztériumban mint vallás- és közoktatási miniszter foglalt helyet. A forradalom után menekülnie kellett, és álruhában előbb Bécsbe, majd Lipcsébe és onnan Belgiumba menekült. Brüsselben 1856. évben telepedett le. A hontalanság 18 éve alatt részint ott, részint Genfben, Párisban, majd egyik olasz városban tartózkodott; 1866. év utolsó napjaiban kapott amnestiát, a hazatérhetési engedélyt Eötvös kérvén számára, s a kérelmet a felséges királyné is legmagasabb pártfogására méltatván. Külföldön megindított nagymérvű történetírói munkásságát itthon még inkább kifejtette. A Történelmi Társulat 1867-ben megalakulván, ez Horváth Mihályt alelnökévé, majd midőn gróf Mikó Imre meghalt, 1877-ben január 4-dikén elnökévé választotta meg. E minőségében tartott emlékbeszédei a társulat közlönyében, a Századokban tétettek közzé. A király vaskai apátnak és tribuniczi püspöknek nevezte ki. Szeged városa, majd később — Deák Ferencz halála után — Budapest belvárosi kerülete küldte őt képviselőjéül az országházba. Az 1878. évben megnyitott országgyűlésre nem akart mandatumot vállalni. A m. tud. Akadémia Horváthot 1839. évben levelező, 1841-ben rendes tagjává választotta, mint ilyen 1842-ben nov. 22-dikén tartotta székfoglalóját. Az akadémiai tört. bizottság tagja lett 1854-ben, a történeti osztály elnökévé 1870-ben január 15-dikén, végre igazgató-taggá választatott 1871-ben május 17-dikén. Nagyszámú és minden mívelt ember kezén forgó munkái alább soroltatnak elő. Ezek közül a Párhuzam stb. czímű munkája a Marczibányi-féle jutalomra érdemesíttetett, de noha munkáját már 1836. évben beküldte, ez mégis csak 1846. évben jelent meg. Az ipar és kereskedés története Magyarországban a XIV. században czímű munkája nem nyert ugyan jutalmat, de dicséretre és kiadásra érdemesíttetett. Már két évvel előbb jelent meg ily czímű munkája: Az ipar és kereskedés története a három utolsó század alatt – és ez a 200 aranyból álló pályadíjat nyerte meg. Meghalt 1878-ban augusztus 19-dikén Carlsbadban, hová gyógyulást ment keresni. Önálló munkái: Koszorú, méltóságos buzini gróf Keglevich Géza halálára (Pest, 1837. – alkalmi versezet); Örömdal, méltóságos Örményi László és Keglevich Alexandra grófhölgy házassági ünnepére (Pest, 1838. – névtelenül jelent meg); Emlékbeszéd József főherczegre (Buda, 1847); Gróf Nádasdi Tamás nádor élete (Buda, 1838); Az ipar és kereskedés története Magyarországban, a XIV. század elejéig (Budán, 1842); Az ipar és kereskedés története Magyarországban a három utolsó század alatt (Budán, 1840); A magyarok története (1–4. köt. Pápán, 1842–1846); A magyarok története Európába költözésöktől mostanig (Pest, 1841., 2. kiad.: Pápa, 1843., 3. kiad.: I–II. rész. Pest, 1845); Párhuzam az Európába költözött magyar nemzet s az akkori Európa polgári és erkölcsi miveltsége között (1846); A magyarok története, az ifjuság számára (3. kiad. Pest, 1845., 4. kiad.: Bécs, 1874. Überreiter Károlynál. 1–2. füz.); A magyarok története rövid előadásban (Budapest, 1876. Franklin-társulat, 2. kiad.: Pest, 1858., 3. kiad.: Pest, 1861–62., 4. kiad.: Pest, 1868); A magyarok története. A bölcsészettanuló ifjusúg számára (Bécs, 1847); A magyarok története. Kézikönyvül a középiskolák használatára (Pest. 1867); A magyarok története, a tanuló ifjusúg számára (Pest. 9. kiad. Eggenbergernél, ilyen 9. kiadás van azonban 1869. és 1873. évben, egyik 171. másik 175. lap); Huszonöt év Magyarország történetéből, 1823–1848. (1–2. köt. Genf, 1864. Puky Miklósnál, 2. kiad.: 1–3. köt. Pest, 1868. Ráth Mórnál; megjelent német fordításban is); Magyarország függetlenségi harczának története 1848–1849. (1–3. köt. Genfben, 1865. Puky Miklósnál, 2. kiad.: Pest, 1868. – egy más második kiadás, kisebb alakban jelent meg Ráth Mórnál, éspedig az I. köt. 1871. a II–III. kötet 1872-ben. Ez utóbbi kiadás A magyar nemzet jutányos családi könyvtára czímű vállalatban foglaltatik); Brüsseli Okmánytár. Négy kötet. 1857–1859. (Az Akadémia Monumentái közt); Kisebb történeti munkái (1–4. köt. Pest, 1868. Ráthnál); Magyarország történelme. Uj dolgozat (1–6. köt. Hatvani Mihály néven. Pesten, 1860–1863. Heckenast Gusztávnál); Magyarország történelme. Az uj dolgozat második bővitett kiadása (1–8. köt. Pesten, 1871–1873); Kossuth Lajos ujabb leveleire (Bécs, 1868., 2. kiad.: 1868., németül is megjelent Dux Adolf fordításában); Williams Roger a »szabad egyház a szabad államban« elv teremtője (Bécs, 1868); Rajzok a magyar történelemből. Történeti Zsebkönyv, Hatvani Mihálytól (Pesten, 1859. Lauffer és Stolpnál), főczikke és tárgya: Utyeszenich Fráter György (Martinuzzi bíbornok) élete (a Zsebkönyv új, olcsó kiadása megjelent 1865-ben); Utyeszenich Fráter György (Martinuzzi bibornok élete) (Pest, 1872. – ez harmadik lenyomata a Zsebkönyvben foglalt dolgozatnak); A magyarok története rövid előadásban. Alsó- és középtanodák használatára, szerkesztette Vaszary Kolos (Pest, 1866); A magyarok története rövid előadásban, ugyanazon czimű munka nyomán a felső tanintézetek használatára, szerkesztett Vaszary Kolos (Pest, 1868); Zrinyi Ilona életrajza (Pest, 1869. Ráth Mórnál); A magyarok története a gymnasiumok alsóbb osztályai használatára (Budapest, 1875); A magyarok története. Kézikönyvül a polgári iskolák használatára. Második javított kiadás (Budapest, 1875); A kereszténység első százada Magyarországon (Budapest, 1878. Ráth Mórnál). 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár