1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

Gáthy István Görög Demeter Gévay Antal Gegő Elek Gelei József Georch Illés Gorove István Gorove László Greguss Ágost Guzmics Izidor Gyárfás István Haberern Jonathán Halász Géza, Dabasi Hegedűs Candid Lajos Hegedűs László Hegedűs Sámuel Henszlmann Imre Hoblik Márton Hoffner József Hornyik János Horváth Ignácz Horváth János Horváth József Elek Horváth Mihály Horváth Zsigmond Hunfalvy János Imre János Ipolyi Arnold Jankovich Miklós Jerney János

Hornyik János

Hornyik János Kecskeméten született 1812. october 13-án, elhunyt ugyanott 1855. october 8-án. Évtizedeken át Kecskemét városának főjegyzője volt, mely tisztétől csak akkor lépett vissza, midőn agg kora akadályozta tevékenysége kifejtésében. Csaknem egész életén át szülővárosának és környékének történetével foglalkozott. Kecskemét város történetét négy kötetben, Pusztaszer történetét egy kötetben írta meg. Több éven át szerkesztette a Kecskeméti Lapokat és azokban érdekes adatokkal világította meg Kecskemét város újabb történetét. Munkássága kiterjedt Katona József életének búvárlatára is, az irodalomtörténet számos becses közleményt köszönhet neki. Az Akadémia 1863-ban választotta meg levelező tagjává. Székfoglaló értekezése: „Az idéző pecsétről” (Akad. Ért. A Fil., Törv., Tört. Oszt. Közl., 1864.). Nevezetesebb dolgozatai és munkái a következők: Ráczok a kuruczvilágban. (Életképek, 1848.); Kecskemét viszonya a Kis-Kunsághoz (Uj Magyar Múzeum, 1853); Pusztaszer (Vasárnapi Ujság, 1861); Kecskemét város története. Oklevéltárral. (Kecskemét. I. köt. 1860., II. köt. 1861., III. köt. 1862., IV. köt. 1864.). Pusztaszer, a honalapító Magyar Nemzet első törvényhozási közgyűlése színhelyének története. Pusztaszer térképével, a szermonostori apátság romjai két rajzával és 130 oklevéllel. (Kecskemét, 1865.) 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár