1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

Gáthy István Görög Demeter Gévay Antal Gegő Elek Gelei József Georch Illés Gorove István Gorove László Greguss Ágost Guzmics Izidor Gyárfás István Haberern Jonathán Halász Géza, Dabasi Hegedűs Candid Lajos Hegedűs László Hegedűs Sámuel Henszlmann Imre Hoblik Márton Hoffner József Hornyik János Horváth Ignácz Horváth János Horváth József Elek Horváth Mihály Horváth Zsigmond Hunfalvy János Imre János Ipolyi Arnold Jankovich Miklós Jerney János

Hoblik Márton

Hoblik Márton született Igalon, Somogy vármegyében, dec. 1-jén 1791-ben, hol első oktatását is vette; folytatta tanulmányait Kaposvárt, Pécsett, 1808-tól fogva a bölcsészeti és törvényfolyamot Pesten végezte, 1811-ben phil. dr, 1813-ban kir. tábla jegyzője, 1815-ben hites ügyvéd, 1816-ban Verőcze vármegye második, 1822-ben első aljegyzője, 1823-ban másod tiszti ügyész, 1824-ben pedig főügyész, 1826-ban bácsi, 1827-ben verőczei s 1834-ben szerémi táblabíró. A megye bizodalma sok küldöttségekben használta szorgalmát, gyakran mint tollvivőét, így név szerint az évenként tartatni szokott kir. Dráva-szabályozási, s a Zsiva iránti országos bizottságokban is ő vitte a jegyzőkönyvet. Munkái: 1. Hübner Lexicona első kötetének fordításában vett részt (1813); 2. Versei (Pest, 1814., s a Tudományos Gyüjtemény toldalékában 1823–30); 3. Eszék viszontagságai (TGy, 1822. IX. köt.); 4. Verőcze vármegye ismerete (TGy, 1832. II–III. köt., s külön is: Pest, 1832); 5. Függelék Verőcze vármegye ismeretihez (TGy, 1833. IX. köt.); 6. Parasztlakodalmi szokások Verőcze vármegye három, s Szerém egy magyar falvaiban (Tudománytár, 1834. II. köt.); 7. Parasztlakodalmi szokások Verőcze vármegye felsőbb vidékein (Tudománytár, 1839. V. köt.); 8. Enchiridion legum urbarialium 1832/6. pro comitatibus Verőcze, Szerém et Posega juxta voces indicantes, ordine alphabetica in materias redactarum (Eszék, 1837); 9. Számos magyar és deák alkalmi vers, és czikkek a Jelenkor, Társalkodó, Szemlélő és Kémlőben. Kéziratban: 1. Szerém vármegye ismerete (a m. t. Társaság által kiadás végett elfogadva); 2. Cicero némelly munkái, u. m. A kötelességekről, Korosabb Cato, vagy az öregségről, Laelius vagy a barátságról, Közvélemény elleni tárgyak, Scipio álma, A polgármester-hivatali kérelemről; 3. Dráma munkái: a) Kún László (az erdélyi 1818-diki pályázáskor dicséretet nyert színmű), b) Götz v. Berlichingen (Goethéből), c) A valkói Amazon (4 felv., az acad. által dicséretet nyert dráma), d) Rózsavár (vígjáték 3 felv.), e) A Jugovicsok (szomorújáték, 3 felv.); 4. Mikép lehetne a m. játékszínt Budapesten állandóan megalapítani? (az acad. által dicséretet nyert pályairat); 5. A heti napok elneveztetése inkább magyar mint tót. Az academia őt mart. 9-dikén 1832-ben választá lev. taggá, melynek következtében néhány terjedelmesb munkálatait vette, mint a horvát, szerb és magyar nyelvekben találtató, hason hangú s értelmű szók lajstromát, ritka magyar szók jegyzékeit, észrevételeket a magyar helyesíráshoz, bibliographiai közleményeket stb. Meghalt május 26-dikán 1845-ben. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár