1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

Gáthy István Görög Demeter Gévay Antal Gegő Elek Gelei József Georch Illés Gorove István Gorove László Greguss Ágost Guzmics Izidor Gyárfás István Haberern Jonathán Halász Géza, Dabasi Hegedűs Candid Lajos Hegedűs László Hegedűs Sámuel Henszlmann Imre Hoblik Márton Hoffner József Hornyik János Horváth Ignácz Horváth János Horváth József Elek Horváth Mihály Horváth Zsigmond Hunfalvy János Imre János Ipolyi Arnold Jankovich Miklós Jerney János

Haberern Jonathán

Haberern Jonathán született Szepes megyében, Felkán, 1818-ban jan. 17-dikén. Az elemi és középiskolákat Késmárkon és Miskolczon látogatta. 1838-ban Tiszolczon letette a tanári vizsgát. 1839-ben a jénai egyetemet látogatta, a következő évet a tübingai, az 1841-ik évet pedig a berlini egyetemen töltötte s 1842-ben tanulmányainak bevégeztével visszatért hazájába. Ugyanez év őszén nevelői állást foglalt el a Mikes-családnál Erdélyben. 1845 őszén Szirmay Ádám szeptemvir István fiának nevelését vette át, kit 1849 őszén Berlinbe, azután Bonnba az egyetemre kísért, s kivel 1851-ben Franczia- és Angolországban tanulmányi utat tett. Berlinben a „Berlinische Gesellschaft für deutsche Sprache” czímet viselő nyelvtudományi társulatban felolvasást tartott szepességi idiotismusokról, aminek következtében a társulat rendes tagjává választatott. 1852 őszén a szarvasi főgymnasiumhoz, mint a bölcsészeti előtan, a görög és német nyelvnek rendes tanára hivatott meg, s 1854-ben ezen főgymnasium igazgató tanárává választatván, ez állásában az 1858-ik tanév végéig működött. 1858 őszén az egyesült prot. theol. tanintézethez Budapestre, mint a bölcsészetnek és a görög nyelvnek rendes tanára hívatott meg, amely állást 1866-ig töltötte be, amidőn arról önként lemondott. 1867-ben a m. t. Akadémia levelező tagjául választotta (székfoglalóját Aristotelesről tartotta), 1871-ben a m. kir. tudományos egyetemen a görög bölcsészet történetéből magántanárrá képesíttetett, ahol is előadásait csak nehány héttel 1880. évi april hó 8-dikán bekövetkezett halála előtt szüntette meg. Művei: Melanchton Fülöp élet- és korrajz (1860); Az erkölcsbölcsészet alapvonalai Martensen után (Molnár Aladárral, 1864); Aristoteles 3 könyve a lélekről (1865); Aristoteles politikája, jegyzetekkel ellátva (1869); Dr. Angus József bibliai kézikönyvének fordítása magyarra (1870); Curtius syntaxisának átdolgozása (1870), Aristoteles Nikomachoshoz czímzett Ethikája (1873). Aristoteles metaphysikája c. munkája kéziratban maradt. A m. t. Akadémiában 1872-ben Edvi Illés Pál és 1876-ban Prónay Gábor felett tartott emlékbeszédet. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár