1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

Döme Károly Danielik János Deák Farkas Deáki Filep Sámuel Dessewffy Aurél Dessewffy József Egyed Antal Fülepp József Fabriczy Sámuel Fabritius Károly Fest Vilmos Feszler Ignácz Aurél Fillinger Leopold Fogarasi János, Alsóviszti Forgó György Frankenburg Adolf

Fest Vilmos

Fest Vilmos akadémiai rendes tag született 1815-ben aug. 14-dikén. Jaroslov városban, Galicziában, hol atyja evang. lelkész volt. Onnét, meghívatván Szomolnokra, fiát Eperjesen, majd Miskolczon taníttatta. 1834-ben a vaskapui Duna-szabályozásnál volt alkalmazásban, mint mérnöksegéd. Onnét Bécsbe ment a polytechnicumra, s 1840-ben Pesten a mérnöki szigorlatokat letette. Alkalmazva volt későbben a Lánczhíd építése körül, s a kormány által saját kiképeztetése végett külföldre is küldetett. 1850-ben az akkori kassai kerületben vezette a középítkezési és közlekedési ügyeket. 1860-ban Budára hívatott, hol mint kir. építési felügyelő működött. 1867-ben a közmunka és közlekedési minisztériumba mint osztálytanácsos vétetett be, s a középítési ügyek szervezésének tanulmányozása végett Németországba és Svájczba küldetett ki. 1871-ben nyugalomba vonult. Levelező taggá választatott 1844-ben, rendessé kinevezte az igazgatóság 1845-ben. Emlékbeszédet mondott Reitter Ferencz lev. tag felett. Munkái a következők: Az első és másodrendű görbék fejtegetése (1840-ben jutalmazott pályamunka); Dredge mérnök rendszere a lánczhidak egy uj szerkezetéről (1842/43); A hajózási csatornák választó ponttal (1844 – jutalmazott pályamunka); A kongó téglakútak és ezeknek épitéséről Somogy megyében (1859); Magyarország utjai és ezeknek hálózatáról (1865, 1866); A közlekedési eszközök különnemü rendszerei, s ezeknek leghelyesebb választásáról; földmivelési mérnök, annak feladata és neveltetése (1875); A későbbi kézikönyvek születése időpontjául szeptember 11-ét jelölték meg. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár