1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

Döme Károly Danielik János Deák Farkas Deáki Filep Sámuel Dessewffy Aurél Dessewffy József Egyed Antal Fülepp József Fabriczy Sámuel Fabritius Károly Fest Vilmos Feszler Ignácz Aurél Fillinger Leopold Fogarasi János, Alsóviszti Forgó György Frankenburg Adolf

Dessewffy Aurél

Dessewffy Aurél született 1808-ban julius 27-dikén Nagymihályt, Zemplén vármegyében. Első oktatását Józsa Zsigmond és Német József magánnevelőitől nyerte, a philosophiai tudományokat Kassán hallgatta 1823–5. években. Ekkor, t. i. 1825-nek elején indulván meg ugyanott Aurél atyja, József befolyásával a Felső-Magyarországi Minerva, Dulházy Mihály szerkesztése mellett, Aurél azt Home, Blair, Sulzer és Bouterweck után dolgozott aestheticai értekezésekkel, s egyéb angol és francziából készült fordításokkal segítette. Azon év végén felkísérte atyját — akkor Szabolcs követét – Pozsonyba, az örök nevezetességű 1825-ki országgyűlésre, honnan azonban 1826. martiusban ismét visszatért Kassára a jogtudományokat végezni. 1828-nak elején Pestre jővén, kir. táblai hites jegyzőként gr. Teleki József, akkor kir. táblabíró, mellett gyakorlotta a törvényeket, s ugyanekkor a nevezett gróf oldalán — mint ennek magánsegéde — a m. academia alaprajzát és rendszabásait dolgozó országos küldöttség tanácskozásait is élénk figyelemmel kísérte. Az év vége felé polgári pályára lépvén, 1828-ban nov. 24-dikén a m. kir. udv. cancellariánál gyakorlóul eskütt fel, s mint ilyen 1830-ban gr. Reviczky Ádám főcancellárt az országgyűlésre kísérte, s sept. 13-dikán kelt kir. kézirat által udvari fogalmazóvá, 1832-ben pedig jun. 28-dikán a m. kir. helytartó tanácshoz valós. titoknokká neveztetett ki. Ugyanezen évben jelent meg Marczell és Emil testvérei társaságában írt következő védirata atyja mellett: Nehány szó a közönséghez a Hitel, Taglalat és Világ ügyében (Kassa, 1832). 1833-ban felment a pozsonyi országgyűlésre, hol kevés napok alatt sok dicséretet és sok neheztelést aratott. Ez időbe esik két czikkelye: Két szó a budapesti álló híd dolgában és Két Auróra, mely utóbbinak négy szakaszból kellett állnia, de csak kettő jelenhetett meg. Az academia őt lev. tagjává 1833-ban nov. 15-dikén választotta. 1834-ben valamint a Pest megyei gyűlésekben — úgy néhány Társalkodói czikkben is — az akkor rögtönözni szándéklott színház ellen nyilatkozott. 1836-ban a Kisfaludy-Társaság tagjává választatott. 1838/9-ben Lónyay János akkor helytart. tanácsos oldala mellett részt vett a pesti árvízi biztosság munkálkodásaiban, 1839-ben apr. 16-dikán pedig helytartósági tanácsos lett. Ez évből való: Magyar nyelv és előkelőink nevelési rendszere (Árvízkönyv, III.). Élénk részt vett az 1839/40-ki országgyűléskor a főrendi tábla nevezetes tanácskozásaiban; 1841 közepén pedig a Világ czímű pesti politicai lapot szerezvén meg, azt a conservativ felekezet organumává tette, s számos becses czikkel nevelte, melyek összeszedve ily czím alatt jelentek meg: X. Y. Z. könyv (Pest, 1841). A halál minden független gondolkodásúak fájdalmára kiragadta őt közülünk febr. 9-dikén 1842-ben. Baráti készülnek magyar és egyéb nyelvű írásait összeszedni és kiadni, s ez által a jeles férfiúnak méltó szellemi emléket emelni. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár