1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

Angyalffi Mátyás Arányi Lajos Asbóth Lajos Asbóth Lajos Bártfay László Bölöni Farkas Sándor Baintner János Balásházy János Balogh Kálmán Baricz György Batsányi János Beöthy Leó Beély Fidél József Benkő Dániel Berzsenyi Dániel Bolyai Farkas Bresztyenszky Adalbert Buczy Emil Budai Ézsaiás Császár Ferencz Csécsy Nagy Imre Csató Pál Csorba József

Kis János

Kis János született Szent-Andráson, Sopron vármegyében, 1770-ben sept. 22-dikén. Iskoláit Sopronban végezte, hol 1790-ben Németh Lászlóval együtt a magyar társaságnak alkotója lett, 1791–3-ig a göttingai és jénai egyetemekben magát a felső tudományokban kiképezvén, s haza térvén, legott a győri evang. convent által igazgató-tanárrá választatott. 1796-ban nagybaráti, 1799-ben kővágóörsi, 1802-ben nemesdömölki, 1808-ban soproni predikator lett, s ez utóbbi hivatalát mind halálig viselte. Emellett 1810 óta a dunántúli ev. superintendentia főjegyzője, 1812-ben superintendens. 1817-ben a jénai egyetemtől a hittudományban tanárrá neveztetett. 1822-ben bérmentesen magyar nemességre emeltetvén, azóta több megyékben táblabírósággal tiszteltetett meg. 1830-ban az academia igazgatósága által a történettud. osztályban rendes taggá választatott, a superintendentia folyamodására 1840-ben kir. tanácsosi czímmel, végre 1842-ben a Kisfaludy-társaság tagságával díszesíttetett. Minden munkáit itt elősorolni felette hosszas volna. A külön megjelentek hetvenhat darabot tesznek, s húsznál több honi folyóirat és gyűjtemény őrzi számtalan nagyobb és apróbb dolgozásait. A nevezetesbek a következők: 1. Herkules választása. Allegoriás költemény, Lowth után (Bécs, 1791); 2. A világnak közönséges históriája, melyet gr. Gvadányi József kezdett kiadni (VII. és VIII. köt. Pozsony, 1805–9); 3. A magyar nyelvnek mostani állapotjáról, kimiveltethetése módjairól, eszközeiről. Megjutalmaztatott felelet (Pest, 1806); 4. Versei (3 köt. Pest, 1814–15); 5. A falusi élet, Delille után (Sopron, 1825); 6. Iphigenia Taurisban. Dráma Goethétől (Pest, 1833); 7. Blair Hugo rhetorikai és aesthetikai leczkéi (2 köt. Buda, 1838). A classica literatura- és philologiához tartozólag: 8. Juvenalis Satirái (Pest, 1825); 9. Persius Flaccus Satirái (Sopron, 1829); 10. Socrates nevezetességei, Xenophonból (Kassa, 1831); 11. Horatius levelei (Buda, 1833); 12. Terentius két vígjátéka: Az androsi leány és A herélt (Minerva, 1828. és 1831); 13. Eutropius: A romai történetek veleje (Minerva, 1832); 14. Cicero válogatott levelei (Minerva, 1835); 15. Longinus: A fenségesről; 16. Anaximenes Rhetoricaja 17. Aristoteles Rhetoricaja három könyvben (a Kisfaludy-társaság Széptani Remekírói közt, 1846); 18. Görög és romai Mythologia, Damm után (Pozsony, 1805); 19. A régi görögök erkölcseinek és szokásainak v. vallásbeli, polgári, hadi és házi rendtartásainak leírása, Eschenburg szerint (Pozsony, 1809); 20. Polycletus Utazása, vagy Romai Levelek, de-Thais után (2 köt., Minerva 1826–33-ki folyamaiban). Érdekesb gyűjteményes munkái: 21. ´Sebbevaló Könyv, Azoknak, a kik az olvasásban hasznos gyönyörködtetést keresnek (1–2. folyam, Pozsony, 1797–99); 22. Gyermekek is ifjak bibliothecaja (1–2. rész, Pest, 1805); 23. Nemzeteket és országokat esmertető gyűjtemény (1–2. köt. Pest, 1808–9); 24. Ifjúság barátja (1–2. köt. Pest, 1816); 25. Nevezetes Utazások Tárháza (1–8 köt. Pest, 1816–19); 26. Heliconi Kedvtöltés (1–4. köt. Pest, 1819–20); 27. Klio (Győr, 1825); 28. Soproni Estvék (1–5. köt. Sopron, 1839–44., ezeknek 3. és 4. kötetében Ovid elváltozásai). Ezeket követték: 29. Emlékezései életéből (I–II. közlemény. Sopron, 1845–6), s már halála után, mely 1846-ban február 19-dikén ragadta ki a folyvást munkás aggastyánt az élők közül, jelentek meg a „Nemzeti Könyv Tárban”: 30. Kis János Poetai Munkái (Pest, 1847). Hátra hagyott munkái közül, az Emlékezések III-dik közleményén kívül említendő: 31. Suetonius Tranguillus Munkái. A folyóiratok és idegen gyűjtemények, melyekben számtalan hasznos, tanulságos és becses dolgozásai állanak, a következők: Mindenes Gyűjtemény, Hadi Történetek, M. Mercurius, Hazai Tudósitások, Erdélyi Museum, Tudományos Gyűjtemény, Széplit. Ajánd. és Koszorú, Aurora, Hebe, Felső-Magyarországi Minerva, Musarion, Sas, M. Tud. Társ. Évkönyvei, Tudománytár, Athenaeum, Figyelmező, Kisfaludy-társaság Évlapjai, ennek Hellen Könyvtára és Széptani Remekírói. Idegen nyelvűek közül: Schedius Literarischer Anzeigerje, az ágostai Allg. Zeitung első évei, az Oesterr. Annalen d. Literatur. Külön megjelent jeles egyházi beszédei között egy pár német nyelven iratott. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár